2016. április 4., hétfő

59. rész

Berohantam a liftbe és megnyomtam a gombot, majd az oldalának nekidőlve lecsúsztam. Ott zokogtam, amíg fel nem értem. Akkor felkecmeregtem, majd kiszálltam. Louis rögtön kirontott az ajtón és a karjai közé vont.
-   Szeretlek! - súgta. - Nagyon szeretlek! - súgta hadarva és folyamatosan a hátamat simogatta. - Nagyon büszke vagyok rád, ügyesen lerendezted. - puszilt bele a hajamba. 
Én óvatosan visszaöleltem és az arcomat a vállába fúrtam. 
-   Nagyon sajnálom, megértem, ha emiatt úgy gondolod, hogy nem fogod bírni... - motyogott, mire hirtelen eltoltam magamtól és az arcát a két kezem közé fogtam.
-   Én nem olyan vagyok, aki emiatt bárkit el tudna hagyni, főleg nem Téged! - ráztam a fejem. - Szeretlek! - pusziltam meg. 
-   Köszönöm! - húzott újra magához. 
Teljesen felvidított Louis csupán a jelenlétével, mellette sokkal magabiztosabbnak éreztem magam. 
-   Minden oké Jasmine? - hallottam a lift hangját, majd Vicky-t. 
-   Igen. - motyogtam Louis vállába. 
-   Biztos? - simogatta meg a hátam a barátnőm, mire bólogattam. 
Én csak mosolyogva hümmögtem, de nem engedtem el Louis-t. 
-   Gyere, menjünk be. - súgta Lou, mire bólintottam és elléptem tőle. 
Ő védelmezően megfogta a kezem, mire elmosolyodtam. Szerencsére úgy fél óra alatt közös erővel sikerült engem újra felvidítani és mint egy játék, amiben elemet cseréltek, újra pörögtem.
-   Louis! - rohant ki a Niall-el közös szobájukból Vicky nevetve és kiabálva. - Találtam egy videót! - huppant az ölembe.
-   Rólam? - nézett rá Louis felhúzott szemöldökkel.
-   Igen! - nevetett. - Nem ismerős ez: "Ez a kibaszott munkád, Te kibaszott lúzer!" - idézte Louis hangján Vicky, majd felröhögött.
Louis is nevetni kezdett, majd Vicky megmutatta a videót mindenkinek és mind röhögtünk.
-   Édesem, nagyon  kemény vagy! - néztem nevetve Louis-ra.
-   Tudom! - nézett rám vigyorogva.
-   Vicky, amúgy fájt, ahogy az ölembe csapódtál! - löktem le, mire a földre esett.
-   Ez nálatok mindig így működik? - kérdezte nevetve Zsombor.
-   Igen, majdnem mindig! - bólogattunk.
-   Srácok! - nyitott be Paul a menedzser. - Készülődjetek, mert 2 perc múlva koncert próba!
-   Mehetek? - kérdeztem vigyorogva.
-   Fontos vagy? - kérdezte mosolyogva
-   Igen, Ő az Én asszisztensem! - karolta át a vállam vigyorogva Louis.
-   Jöhetsz, mert fegyelmezed Louis-t! - mondta, mire vigyorogva bólogattam. - A többi lány is jöhet. -   És Én? - kérdezte Zsombor.
-   Ő ki? - nézett rám.
-   Az Én asszisztensem! - vigyorogtam.
-   Jöjjön. - bólintott, majd kiment.
-   Vlogolhatok majd? - nézett ránk Zsombor.
-   Persze, legalább kicsit jobban megismernek a magyar fanok is. - bólogatott mosolyogva Liam.
-   És akkor kirakhatnánk egy videót a hivatalos oldalra, a Honda videón kívül. - mondta az ötletét Louis mosolyogva.
-   Benne vagyok. - bólogatott vigyorogva Hazz. - Lehetne a címe "Budapesten" és akkor Zsombor jönne velünk és mondjuk körbe vezethetne a városban. - nézett Zsomborra.
-   Szívesen. - mosolygott Zsombor.
-   Én is laktam itt! - pöcköltem hasba Harry-t.
-   Jó, de az rég volt és veled úgy is eltévedünk. - nevetett Nialler.
-   Gonoszak! - morogtam mosolyogva.
-   Srácok, készen vagytok?! - nézett be Paul, majd végignézett rajtunk. - Louis, miért alsógatyában ülsz, Liam miért csak az egyik lábadon van zokni, Niall vedd át a pólód, ez foltos, Harry... - nézett végig rajta. - Jó, Ő kész.
-   Jó, készülünk! - mondta Liam, majd bement a szobájába.
-   Louis, öltözz fel! - szóltam rá, mire felállt és megvakarta a hátát. - Haladj! - löktem meg a fenekét a lábammal.
-   Hagyj Jas, nem mindenki olyan energikus mint Te! - nyafogott.
-   Húzz a kerek seggedre egy nadrágot és kapj fel egy pólót! - piszkáltam tovább.
-   Köszönjük. - simogatta meg a fenekét vigyorogva, mire megforgattam a szemem.
Ő vigyorogva vonult be a szobánkba, majd becsukta az ajtót. Én nevetve álltam fel, majd nyújtózkodtam egyet.
-   Nehéz eset. - nevetett Lotts.
-   Lotts, fájdalmasan szexi a bátyád. - néztem rá vigyorogva.
-   Köszönöm Jasmine, Te is az vagy! - kiabált ki a szobánkból Louis nevetve.
-   Ne akard, hogy odamenjek! - kiabáltam, majd elnevettem magam.
-   De pontosan ezt szeretném! - kiabált vissza pimaszan.
-   Oké, de ha nincs rajtad nadrág, agyon verlek! - indultam meg az ajtó felé, majd mikor be akartam nyitni, nekitámaszkodott. - Szerencséd! - nevettem, majd visszamentem a többiekhez.
Mikor végre mindenki kész volt, elindulhattunk. A liftben egy nagyon jó Ellie Goulding dal szólt, mire táncolni kezdtem és nem zavart, hogy alig férünk el a liftben.
-   Jasmine, nem akarod befejezni a fészkelődést? - kérdezte Louis nevetve.
-   Nem! - ráztam a fejem és tovább táncoltam.
Mikor kinyílt az ajtó, már vakuk kattogtak és az őrök körénk gyűltek. Utat törtek a tömegben, de Louis elkapott egy kérdést, miközben engem ölelt át az egyik kezével Én, pedig Deborah-t tartottam a kezemben.
-   Louis, tényleg nem szereted Jasmine-t?! - kiabálta egy riporter, mire Louis megtorpant.
-   Szeretem Jasmine-t! - mondta a mikrofonba. - Boldog vagyok vele és véleményem szerint az igazi fanok akkor örülnek, ha a kedvencük boldog. - mondta, majd elmosolyodott és tovább haladtunk.
-   Szeretlek! - pusziltam meg Louis arcát, mire belepuszilt a hajamba.
A turné busszal mentünk, amit egyszerűen imádok. Mikor beléptünk egy kicsit olyan "itthon vagyok" érzés fogott el.
-   Juhú! - kiabáltam, majd letettem Bory-t.
-   Jasmine, szeretsz itt lenni, ugye? - mosolygott rám Liam.
-   Imádom ezt a buszt! - mosolyogtam.
-   Jasmine, Louis barátnője, ugye? - kérdezte az új sofőr, akit sajnos még nem igazán ismertem.
-   Igen! - mosolyogtam rá.
-   Calvin vagyok és sokat hallottam rólad. - mosolygott. - Sok szépet és jót.
-   Vajon kitől... - mosolyogtam és Louis-ra pillantottam.
-   Dicsekszem veled! - húzott magához Lou hátulról, majd megpuszilta az arcom.
Elhelyezkedtünk a kanapén és minden féléről beszélgettünk. Közben szorosan Louis-hoz bújtam, de Bory megunta az ücsörgést és megfogta a kezem és húzni kezdte.
-   Megyek. - sóhajtottam. - De hova megyek? - kérdeztem, miközben felkecmeregtem.
Az ágyakhoz húzott és vigyorogva mutatott rá.
-   Gyere! - ültettem fel rá.
Ő mosolyogva mutatott maga mellé.
-   Gyere! - mondta nagyon aranyosan, motyogva.
-   Nagyon ügyes vagy! - pusziltam meg mosolyogva az arcát, majd felültem mellé.
Valahogy megértette velem, hogy Ő azt szeretné, ha lefeküdnék és aztán mellém bújt. Nyomtam egy puszit a kis fejére, majd simogattam.
Elaludt ott és mikor megérkeztünk, óvatosan kimásztam mellőle Ő, pedig ott maradt Calvin-nel. Bevonultunk a stadionba, ami elég nagy volt.
-   Megint egy hatalmas épületben vagyunk! - horkantottam, majd Vicky mellé léptem és oldalról átöleltem.
-   Ez így van! - nevetett. - Azt hittem, Te pörögsz! - mosolygott rám.
-   Hát igen, de most a szokásosnál nyugisabb vagyok... - gondolkoztam. - Tehát valami baj van...
-   Vagy Te is majdnem elaludtál Deborah mellett! - mondta mosolyogva Niall.
-   Lehet. - rántottam vállat.
Előre pillantottam, majd megláttam a hatalmas színpadot.
-   Színpad! - pörögtem fel újra, majd elkezdtem rohanni felé.
A lépcsőn felrohantam a színpadra, majd kiálltam középre és elkezdtem úgy táncolni, mint egy idióta.
-   Kapd el! - kiabáltam, majd lekaptam a cipőm és Vick felé hajítottam, aki megszokva az "okosságom" elkapta azt.
-   Jasmine, nyugodj le! Ez egy színpad! - szólt rám Ginger.
-   Igen, de ez olyan nagy, mint egy... - gondolkoztam el. - Akkora, mint Anglia! - vigyorogtam.
-   Lássunk egy modell vonulást! - kiabálta nevetve Hazz.
-   Hülye vagy?! - néztem rá. - Én táncos vagyok, nem modell!
-   Jó, akkor táncolj! - mondta Lou vigyorogva.
-   Valaki, zenét! - kiabáltam, mire hatalmas hangfalakból kezdett szólni a hátam mögül a zene, mire megijedtem. - Köszi! - kiabáltam, majd először elkezdtem a lábammal dobolni a zene ritmusára és rögtönöztem egy kis táncot.
A végén vigyorogva hajoltam meg, majd kikapcsolták a zenét.
-   Na, ennyi? - kérdezte Liam kitárt karokkal.
-   Igen. - mosolyogtam. - Gyertek és daloljatok! - vigyorogtam, majd mosolyogva mentem le.
Mentem volna leülni a nézőtérre a csajokkal és Zsomborral, de valaki elkapta a csípőm és visszarántott magához.
-   Louis, ne lopd el Jasmine-t! - szólt rá Lottie mosolyogva.
-   Oké... - motyogott és szembe fordított magával, majd egy puszit nyomott a számra. - Mehetsz. - mosolygott, majd rácsapott a fenekemre.
-   Te is, mert rád várnak! - csaptam rá Én is a fenekére, majd odaszaladtam Lotts-hoz. - Lottieka, mikor ismerem meg a barátodat? - karoltam át a nyakát mosolyogva.
-   Soha! - mondta Louis a mikrofonba.
-   Egyszer a lányodnak is lesz pasija! - mondtam vigyorogva.
-   Soká. - mondta.
-   Ha Jasmine lesz a kerítő, akkor maximum egy éved van! - nevetett Gin.
-   Gyere! - kiabált rám aranyosan Deborah.
-   Megyek! - szaladtam mellé és megfogtam a kis kezét. - Louis, szeret a lányod! - mondtam mosolyogva.
-   Tudom. - mondta nagyon mély hangon. - Én is szeretlek. Minden Tomlinson szeret.
Én mosolyogva dobtam neki puszit a színpadra.
-   Jasmine, jövök ide! - szaladt mellém Lotts. - Tehát meg szeretnéd ismerni a barátom? - kérdezte mosolyogva.
-   Persze, Te is ismered az enyémet. - mondtam nevetve.
-   Oké! - ölelt magához szorosan, ami miatt lelassultunk, így Bory meghúzta a kezem.
-   Gyere! - szólt rám.
-   Megyek. - nevettem, majd felvettük az Ő tempóját.
-   Olyan, mintha a bátyám mellé lenne még egy nővérkém! - mosolygott rám.
-   Örülök, hogy a nővérkéd lehetek! - mosolyogtam rá szeretetteljesen.
Végül leültünk a színpad mögé és Deborah-t elrabolta Lux és tökéletesen elvoltak.
-   Amúgy lányok, ti hányszor ültetek repülőn? - kérdezte mosolyogva Zsombor.
-   Én nem számolom. - nevetett Lotts.
-   Már Én sem, de mikor legutoljára észben tartottam 15 volt, de aztán elvesztettem a fonalat. - rántottam vállat.
-   Mert szerelmes lett! - ölelt magához Vick.
-   Meg Te is! - lökte meg Ginger.
-   Jó, de Én nem azért nem számolom, hanem mert mindig alszom. - nevetett Vicky.
-   Emlékszel, mikor mentünk busszal táncpróbára és a buszon elaludtunk? - nevettem.
-   Igen és a sofőr szólt, hogy le kéne szállnunk, mert megy a be a buszgarázsba. - röhögött Vick.
Úgy ültünk, hogy Vicky és Én a kanapén, Lottie a kanapé karfáján mellettem, Gin valami asztalon Zsombor széken.
-   Én nem ülök itt! - mondta Vicky, majd a fejét az ölembe döntve elnyúlt a kanapén.
-   Fú de hazamennék most! - álmodoztam. - Hiányzik a nappaliban az a hatalmas kanapé, amin csak így elfekszem és még minimum ketten odaférnek rajtam kívül. - mosolyogtam.
-   Nekem a gardróbod hiányzik! - mondta Ginger nevetve.
-   Nekem azok a csajos esték. - mosolygott Vicky. - Meg mikor hárman együtt aludtunk. - nevetett.
-   Emlékeztek arra a srácra, aki még régen a plázában lefejelt egy oszlopot és jól nézett ki? - kérdezte nevetve Ginger, mire bólogattunk. - Amikor még nem találkoztunk rendszeresen újra, Én jártam vele. - nevetett.
-   És cuki volt? - kérdeztem mosolyogva.
-   Aha, mindig hozott ajándékot. - mosolygott.
-   Ti amúgy nagy pasi falók vagytok, nem? - nevetett Lotts.
-   Csak Én. - vigyorgott Gin.
-   Én csak kaját falok. - nevetett Vicky, mire mind felnevettünk.
-   Én meg nem tudom...- rántottam vállat. - Én mindig a szerencsétlen voltam, aki idiótákat fogott ki, vagy olyat, aki megcsalta.
-   Szegény! - mondta Zsombor és megsimogatta a fejem, mire mind nevettünk.
-   És most ki fogtál egy idiótát, csak Ő legalább szeret. - mondta nevetve Lottie.
-   És ki nevet szerintetek a legtöbbet? - kérdezte Zsombor mosolyogva.
-   Biztosan Én. - nevetett Vicky.
-   És Jasmine pörög legjobban és Én vagyok a legszebb és a legmagabiztosabb és Én öltözködöm a legjobban! - dicsekedett Gin, mire Vicky csak "kedvesen" megrúgta. - Ja és Vicky agresszív is.
-   Igen az vagyok. - bólogatott mosolyogva. - Egyszer elküldtek indulatkezelésre! - nevetett.
-   Ne már, Én mentem volna veled! - nevettem.
-   Lányok! - hallottuk a mikrofonban Liam hangját.
-   Tuti, hogy semmi fontosat nem akarnak! - horkantotta Vicky, majd felült.
Én felpattantam és szaladni kezdtem a színpadhoz.
Mikor Louis meglátta, hogy szaladok, viccesen kitárta a karját, majd Én beleszaladtam az ölelésébe Ő, pedig nevetve emelt meg.
-   Nem vagyunk normálisak. - nevettem.
-   Hatalmas ötletem támadt! - vigyorgott. - Taníts meg táncolni!
-   Most? - kérdeztem mosolyogva.
-   Aha. - bólogatott.
-   Az egész lényege, hogy a zenére mozogj. - mosolyogtam rá. - Bár gondolom ezt eddig is tudtad. Amúgy nem tudlak megtanítani táncolni. - nevettem.
-   Miért? - kérdezte felhúzott szemöldökkel. - Azt hittem profi vagy.
-   Sajnálom, de akkora profi a világon nincs, aki téged meg tud tanítani táncolni. - kapaszkodtam a nyakába nevetve. - Engem meg énekelni. - rántottam vállat mosolyogva. - Viszont imádom, mikor Te énekelsz!
-   Én meg azt, ha táncolsz. - mosolygott.
-   Látod, ezért is illünk össze! - mosolyogtam, majd megcsókoltam.