50. rész

Reggel rögtön elkezdtem készülődni és ezzel őrületet hoztam a házba. És mire mindennel készen lettem és mindent bepakoltam meg ilyenek már indulhattam is.
-   Az első sorban szorítotok! - mondtam, mielőtt becsuktam volna az ajtót.
-   Hajrá! - kiabálták egyszerre, mire csak nevettem egyet és már rohantam is a helyszínre.
Mikor megérkeztem először a csajos tánc ruháját vettük fel, majd a gyerekeket is öltöztettük és mindent előkészítettünk. Mikor készen lettünk mindennel még volt 5 perc kezdésig.
-   Camilla, kimegyek cigizni! - mondtam, mire bólintott, megölelt, majd kiszaladtam.
Közben vittem magammal az energiaitalomat és amíg elszívtam a nyugtató cigit megittam az energiaitalt, ami felpörget. Tök logikus, nem? Elnyomtam, majd beszaladtam. Bementem az öltözőbe, ugyanis mindenki ott volt.
-   Nagyon király lesz, bulizunk egyet és ez a lényeg! - mondta a lelkesítő beszédet Vick.
-   És mindenki mosolyog és nevet és gyönyörű mint mindig és mikor rombolni kell rombol, mikor énekelni azt és természetesen csodásan táncol! - mondtam Én is.
-   Energiaital? - kérdezte nevetve Zara.
-   Aha! - nevettem.
-   Van még? - kérdezte Meghan.
-   Egy korty. - mondtam, majd odaadtam neki, mire gyorsan megitta.
-   Na törpék, mi megyünk ti, pedig készültök a Kiss You-hoz! - mondta Meghan.
-   Ügyesek legyetek! - kiabálták, mire dobtunk puszit, majd mi bementünk a színpadra, de a függöny takart minket.
Egy gyors csapat ölelés, majd beálltunk a helyünkre és hatalmas sóhaj, majd függöny, zene és show time!
Igazából az egészben nem volt hiba, vagy ha volt észre se vettük, Én be se néztem a tömegbe, senkit nem láttam, csak élveztem az egészet és néha összemosolyogtunk a lányokkal. A dal végén beálltunk a végpózba, majd elsötétültek a fények. Hatalmas taps és sikítás mi, pedig nem törődtünk sem a tömeggel, sem a színpaddal, csak megöleltük egymást, majd újra a takarásba mentünk. A gyerekeket összeszedtük a Kiss You-hoz, előtte hatalmas ölelkezés és pacsizás, majd beálltak a helyükre, zene, zene fények és tündöklő gyerekek! 0 hiba, tökéletes volt az egész és a végén azért hallottuk a nevetést is. A porontyok ki se jöttek, csak új póz és One Way Or Another! Közben, pedig hallottuk, ahogy a közönség - vagyis a szülők és a mi vendégeink - nevetnek a videón, majd a tánc legvégén is. A csöppök a One Thing táncát is tökéletesen tudták és nem rontottak el semmit a videónak szintén nagy sikere volt, de ez várható volt.
A One Thing után kiszaladtak a gyerekek be az öltözőbe mi, pedig velük. Mind átöltöztünk a Best Song Ever ruhákba és áthangolódtunk.
-   Mindenki tud mindent és olyan csodásak lesztek, mint eddig! - kiabáltam, majd először kiszaladtak a gyerekek.
Mellettem a bal oldalamon Zara állt a jobbon, pedig Meghan, mivel úgy álltunk be, hogy kinek hova kell majd beszaladni előre. Megfogtuk egymás kezét és szorítottuk. Hát hatalmasat tarolt, ahogy a rengeteg kicsi énekelte a Best Song Ever-t. Kileste és láttam, hogy a srácok nevetve éneklik velük, ahogy a közönség nagy része is. Hát a törés zúzáson nevetett mindenki, ugyanis mindenki jól csinálta. Utána Vicky vezetésével bementünk legelőre.
-   Miért kell nekem középen lennem? - nyafogtam nevetve miközben bementünk.
-   Csak! - nevetett Camilla.
És akkor elkezdtük legelöl égetni magunkat, de mind nevettünk. A fenékrázós rész volt a legcikibb, de feldolgoztam, majd hirtelen térde ugrottunk. Vigyorogva néztem a lányokra, akik csak nevettek, ugyanis mind arra gondoltunk, hogy mennyire jó, hogy nem dőltem el, majd óvatosan lepillantottam. Ki vigyorgott rám totálba? Hát természetesen Louis, mire elnevettem magam, majd Ő is. Felpattantunk és elkezdtük terelni a gyerekeket.
-   Futás! - kiabálta Zara.
-   De nem ér most összetörni magatokat! - kiabáltam nevetve, majd végre mind kifértünk.
Azt beszéltük meg, hogy mikor elindul a History mi bevonulunk a színpadra és a közönséggel szembe leülünk, amíg megy a videó és énekelünk illetve bulizunk. Én beültem a színpad szélére előre jött velem egy kisebb tömeg, de az összes lány körül ilyen tömegek voltak, amin csak nevettem. Egy kislányt az ölembe ültettem, a legkisebb kisfiút a nyakamba a többiek, pedig mellettem ültek, de nekem dőlve.
-   Tapsolunk! - fogtam meg a nyakamban ülő kisfiú kezeit, majd tapsolni kezdtem vele, mire nevetett.
Közben néhány bakit láttam. A kedvencem az volt, mikor még magam után is húztam egy két gyereket, annyian lógtak rajtam, meg mikor nem tudtam a BSE-ből valamelyik részt és csak álltam elől hátra fordulva és benyögtem, hogy "Ez mi?!". Természetesen a Perfect-nek is nagy sikere volt, ahogy a "koncertemnek" is. De az is vicces volt, mikor egy kisfiú majdnem leesett a színpadról, de Camilla - fogalmunk sincs hogy - elkapta és visszahúzta.
Mikor vége lett óvatosan letettem a kisfiút és a kislányt is, majd megölelgettem őket és tereltem kifelé a népet. Közben felkapcsolódott a lámpa a nézőtéren.
-   Menjünk! - kiabáltam.
-   De tényleg ne tiporjon össze senki senkit! - kiabált nevetve Camilla.
-   Preston indíts valami dalt, ami ad egy kis hangulatot és nem a halunk meg! - kiabált oda Meghan.
-   Csak is neked! - mondta a mikrofonba nevetve, majd elindította Alesso egyik slágerét.
-   Hangot rá! - kiabáltam, mire felhangosította.
Táncolgatva mentünk be az öltözőbe, majd átöltöztünk, elköszöntünk a gyerektől, akik szaladtak a srácokhoz és Gigi-hez. Mi még pakolgattunk, majd mikor végre készen lettünk könnyes búcsú és elmentünk keresni a csapatkánkat.
-   Jasmine, innen látom Hazzát! - mutatott rá nevetve Vick.
-   Oké! - nevettem.
Közben még mindig mentek sorban a zenék.
-   Helló! - ugrottam oda a csapathoz nagy mosollyal.
Zayn szorosan a karjaiba zárt, ami nagyon jól esett végre újra.
-   Micsoda nő lettél! - mosolygott rám. - Főleg az első dalban!
-   Az egészet Ő találta ki! - lökött meg mosolyogva Vick.
Gigi-vel megöleltük egymást, majd folytattuk a beszélgetést.
-   Ti nem fáradtatok el? - kérdezte nevetve Niall Vickyt ölelve, aki mellette a zene ütemére ringatózott.
-    Dehogy! - mondtam mosolyogva. - Én még simán letolnám még egyszer! - mondtam, majd a egy kisfiú megölelt hátulról. - Szia Greg! - öleltem meg.
-    Nagyon jó volt! - mosolygott rám.
-    Tetszett? - kérdeztem mosolyogva, mire bólogatott. - Akkor jó! - mosolyogtam, majd elszaladt az anyukájához.
-    A Best Song Ever volt eddigi pályafutásom legalja! - mondta nevetve Vick, mire nevetve a vállába fúrtam az arcomat.
-    BÚ! - csikizett meg valaki hátulról, mire megfordultam és Meghan vigyorgott rám.
-    Te miért nem húztál még haza? - kérdeztem, miközben mindketten megöleltük.
-    Mert a lágy agyú tesóm elaludt. - horkantott.
-    Skacok, Ő Meghan, Meghan szerintem mindenkit ismersz! - nevetett Vick.
-    Igen. - nevetett. - Ugye csinálunk több ilyen előadást is? - kérdezte, miközben az állát megtámasztotta a vállamon.
-    Természetesen! - vágtuk rá Vickyvel.
-    Meghan, te elfáradtál? - kérdezte tőle Liam.
-    Igen. - bólogatott.
-    Megvan az első normális! - pacsizott vele Zayn.
-    Na már! - löktem meg, majd megfogtam a kezét és elkezdtem táncolni vele, mire nevetett. - Na énekeljél valamit! - nevettem.
-    Szerinted annak örülne valaki? - kérdezte nevetve.
-    Jó, akkor pihenjél! - nevettem.
-    Azon lennék, ha bátyám nem lenne képes elfelejteni engem! - forgatta a szemét.
-    Jól néz ki a bátyád? - kérdezte mosolyogva Vick.
-    Mi?! - kérdezte tőle Nialler felháborodva.
-    Csak egy kérdés volt! - emelte fel a kezét védekezően, majd elnevette magát.
-    Egyébként nem. - rázta a fejét. - Elég nagy gyík.
Én ezen nevettem.
-    A One Way Or Another-t mégis hogy videóztátok le? - kérdezte Liam, mire Én nevettem.
-    Hát kedves Jasmine - nézett rám Vicky, mire még jobban nevettem. - Ő olyan volt, mint egy a gyerekek közül, de ez kapóra jött, mert így vigyázott rájuk és senkinek nem lett semmi baja! - nevetett.
-    Azért te elmehetnél óvónőnek! - nevetett Meghan.
-    Tudom! - mosolyogtam karba tett kézzel. - De maradok a táncnál.
-    Jasmine! - szólt Vick, de nem igazán értettem miért. - Hallgasd a dalt! - mondta nevetve.
-    Most nem csinálok hülyét magamból! - nevettem.
-    Lányok! - rohant oda hozzánk Camilla. - Hű, micsoda csapat! - csodálkozott.
-    Mond édes, mennyi energiaitalt ittál? - kérdezte nevetve Meghan.
-    Szerintem annyit, hogy holnap reggelig táncolni fogok! - nevetett.
-    Halljátok a dalt? - érkezett meg Zara is.
-    És te miért nem vagy még otthon? - kérdezte tőle Meghan.
-    Hülye vagy? - kérdezte nevetve. - Hazamegyek és felkeltem a házat, akkor anyukám megöl!
-    Nyugi van, az enyém is! - legyintett Vicky.
Elkezdtük a Perfect-re a poén táncot, amit még a gyerekek is tudnak, ezért páran odaszaladtak hozzánk, majd mikor vége lett nevetve öleltük meg Őket.
-    Ez mi volt? - kérdezte nevetve Hazza.
-    Ezt együtt találtuk ki! - nevettem.
-    Együnk már valamit! - lökött meg Camilla.
-    Úgy mondod, mintha szakács lennék! - nevettem.
-    Te hoztál egy csomó kaját! - mondta Meghan.
-    Jó, picit nyomottak lesznek. - nevettem, majd kitúrtam a maradék szendvicseket és elkezdtük enni.
-    Ott van a tesóm, mennem kell! - mondta Meghan, majd mindenkit végig puszilgatott. - Köszi a szendvicset, majd tali! - mondta és kiszaladt.
-    Hová tetted az ivadékodat? - kérdezte Vick Louisra nézve, mire mi hárman lányunk nevettünk.
-    Eleanor otthon van vele. - mondta mosolyogva.
-    Még mindig haragszom rád! - mutatott rá a szőke barátnőm, majd kimászott Nialler karjai közül és visszajött hozzánk.
-    Jas, Én nem bírok állni! - dőlt nekem Zara.
-    Én tökre nem fáradtam el. - nevettem.
-    De neked nincs is barátod, aki kikészülne! - nevetett Camilla.
-    Én vagyok az egyetlen? - kérdeztem.
-    Aha, de neked nem is kell! - legyintett Zara. - Ez így sokkal jobb!
-    Mégis miért? - kérdeztem.
-    Olyan mint zoknit felvenni! Egy fél év mire ráveszed magad, majd hozzászoksz, egy darabig jó, majd uncsi lesz és úgyis eldobod. - magyarázta.
-    Neked mégis van! - mondtam.
-    Mert önbizalom növelő! - magyarázta. - Neked ilyenre nincs szükséged!
-    Honnan veszed ezt? - kérdeztem nevetve.
-    Kérlek! - mondta dívásan Camilla. - Neked semmi szükséged egy srácra!
-    Jól van. - nevettem.
-    Menjünk csajok, El meg fog őrülni. - nevetett Payno.
-    Sziasztok! - öleltem magamhoz szorosan magamhoz Camilla-t és Zara-t.
-    Még találkozunk! - nevetett Zara.
A búcsú után beültünk a kocsiba, - jó, inkább préselődtünk - éppen hogy befértünk ugyanis egy számomra ismeretlen 7 személyes autóval voltak és Liam vezetett. 9 voltunk a 7 személyes autóra, de Gigi és Vick elintézte úgy, hogy a barátjuk ölében ültek.
-   Nagyon jók voltatok. - mosolygott Gigi.
-   Köszönjük! - mondtuk egyszerre, majd nevettünk.
-   Jas, holnap mit csinálsz? - kérdezte Vick.
-   Nem tudom. - rántottam vállat.
-   Az jó, mert otthon lesz a bátyám és akkor a nyakadon leszek.
-   Benne vagyok. - mosolyogtam rá, majd jött egy üzenetem Louistól (!).
Furán nézve megnyitottam.
Kifejezetten tetszett a Best Song Ever, főleg mikor az orrom előtt riszáltad a kis segged ;) 
Nem néztem rá, csak elmosolyodtam és visszaírtam.
Nagyon ciki volt! Ne is hozzuk fel többet! 
Nekem tetszett. Még sosem riszáltad nekem :D 
Most sem neked riszáltam! :P
Igazad van. Helyettem riszáltad! :D
Miért kell SMS-ezni, ha velem szemben ülsz? 
Ha szeretnéd hangosan is kimondhatom, jó kis segged van! Csak kérned kell ;D
Louis! Mi van, ha a kedves barátnőd meglátja ezt?! 
A kedves barátnőmnek nincs ilyen popsija. 
:D Te szegény :D 
Ugye milyen rossz sorsom van? :D És minden nap néznem kell, ahogy a házban riszálod magad! 
Nem riszálom magam járás közben!
De igen! 
Az teljesen máshogy nézne ki, ha járás közben riszálnék! 
Mutasd meg! ;D
Majd talán egyszer az életeben még láthatod ;)
Megvonod tőlem ezt az élmény?! :D 
Szörnyű vagyok! 
Hát igen! 
-    Ti SMS-eztek? - kérdezte felhúzott szemöldökkel Hazza.
-    Nem. - mondtuk egyszerre, majd Én kuncogtam.
-    Na mutasd csak! - fordította maga felé Louis telefonját Harry.
Kutakodsz Bozont? :D
Micsoda beszélgetés! :o Cseppet sem perverz! :D
Ki kérte, hogy olvasd el? :D 
Jó, na most beszéljétek meg SMS-ben, kicsi Louis (nagyon kicsi Louis :D XD) hány centi! :D - írta Hazza, majd visszaadta a telefont Tommonak nevetve.
Na nehogy elhidd neki! - írta Louis, amin csak kuncogtam.
Ez egy cseppet sem az Én problémám :D 
Még lehet, nem? ;D 
Álmodozz csak! ;) 
-   Van rá esély. - vigyorgott rám Louis.
-   Nem sok. - vigyorogtam.
-   Miről van szó? - kérdezte értetlenül Zayn.
-   Eddig SMS-ben beszélgettek. - magyarázta neki Hazza.
-   Nincs nagy esélye. - ráztam a fejem mosolyogva.
-   Tudod mi nagy még? - kérdezte vigyorogva Tommo.
-   Az arcod? - kérdeztem vigyorogva, mire Vicky felröhögött.
Louis nem tudott mit mondani erre, így hazáig csöndben voltunk. Vick nálunk alszik, de most nem velem, most Niallel. Tök jó, így tudok valamennyit pihenni is! Mikor hazaértünk Eleanor a kanapén ült és unottan nézte a tv-t.
-   Deborah? - kérdezte tőle Louis egy rövid csók után.
-   Alszik. - mondta röviden Loura mosolyogva.
-   Most csöndben kell lenni! - horkantott Vicky. - Miért nem te alszol nálunk? - nézett rám.
-   Most nem miattam vagy itt? - nézett rá Niall.
-   De persze! - mondta és megcsókolta. - Álmodozz csak kedvesem. - mondta halkan, mire nevettem.
-   Hallottam Vick. - mondta Niall, majd kiment a konyhába.
-   Mit csinálunk? - kérdezte a szőke barátnőm, mire elmosolyodtam.
-   Majd elmondom, hogy később mit fogunk, most nem tudom! - rántottam vállat.
-   És hogy állsz pasi téren? - ölelt át oldalról Zaynie.
-   Leginkább sehogy. - rántottam vállat.
-   Ne már! Nem hiszem el! - csikizte meg az oldalam.
-   Ne is hidd! - vigyorgott rá Hazza.
-   Tehát? - kérdezte mosolyogva.
-   Kifogtam pár hülyét. - magyaráztam.
-   Aha, tuti van valami, csak nem mondod el! - lépett mellém mosolyogva Gigi.
-   Neked elmondom! - mosolyogtam rá.
-   Oké! - mondta vidáman.
-   És nekem? Aki évek óta a haverod? - kezdett csikizni Zayn, majd nevetve elkaptam a kezeit.
-   Neked nem! - nevettem. - Mert te szövetséges vagy! - mondtam nevetve.
-   Jó, majd megkérdezem Gigi-t! - mosolygott rám gonoszan.
-   Úgyse mondom el! - legyintett, majd felszaladtunk.
Elmeséltem Gigi-nek mindent.
-   Tök édesek lennétek! - mosolygott rám. - Egyébként, pedig látszik Louisn, hogy egyáltalán nem hagyod hidegen! Már csak ha azt megfigyeljük, hogy hogyan néz rád, vagy a kis perverz csatára a kocsiban.
-   Bár így lenne! - sóhajtottam és eldőltem az ágyamon.
-   Így van! - mosolygott Vick. - Megtettél mindent, nem tehetsz mást már!
-   De hidd el, hogy valami iszonyú édeset fog neked mondani, majd összejöttök és minden tökéletes lesz! - mosolygott Gigi.
-   Remélem így lesz! - öleltem meg.
-   Biztos lehetsz benne! - lökött meg Vick.
Lementünk, majd mindenki egy filmet nézett. Lassan kezdett belőlem eltűnni az a rengeteg energia és elaludtam a kanapén.

49. rész

Korán reggel arra ébredtem, hogy ébreszt a telefonom. Összedobáltam a ruháimat a táskámba és rohantam a próbára. A mai az utolsó próbánk, holnap este, pedig "show time!". Ma érkeznek meg a ruhák a gyerekeknek és nekünk, amik pontosan ugyan olyanok, amilyenek a videóban szerepelnek. Még mindenki aludt - beleértve fél Londont - amikor Én már úton voltam. Közben beugrottam energiaitalt venni. Hatalmas boldogsággal töltött el, hogy egész nap táncolni fogok, gyerekeket állítgatni és ilyenek. Mikor megérkeztünk először összegyűjtöttük a gyerekeket.
-   Ma mindenki maximálisan odafigyel mindenre, ugyanis holnap este itt lesz egy csomó meglepetés vendég és mindenkivel találkozhattok, megbeszéltem. - mosolygott Vicky
-   Tehát ma mindenki figyel és lehet, hogy nagyon fárasztó lesz, de ma este mindenki időben megy aludni és holnap este úgy pörög, mint Én! - mosolyogtam.
-   És akkor most először álljunk be a BSE-hez! - mondta Zara.
-   Arra figyeljünk, hogy mindenki pontosan oda, ahová állítottuk! - mondta Meghan.
Az első dal lesz a 4-es csajos, amiben nem igazán van semmi különleges azon kívül, hogy nagyon szexi.
A második a Kiss You. Igazából abban nincs olyan nagy érdekesség, csak táncolnak a gyerekek, de nagyon édesek és a végén felállnak egy nagyon nagy körbe és mindenki puszit ad a tőle balra lévőnek.
A One Way Or Another azért lett aranyos, mert készítettünk videókat, ahol a hatalmas gyerek csapat utazik a buszon, ahogy minden gyerek táncol a háttérben a London Eye-al pontosan azt, ami a videóban van. Azt ugyan nem videóztuk le, hogy zuhanyoznak, de például liba sorban átvonultak a zebrán nevetve és közben aki tud cigánykerekezett és hasonló szépségek. És azt is felvettük, ahogy a rengeteg gyerek a kamerával a kezében énekel. A legeslegvégén, pedig azt, ahogy mind a négyünkön össze-vissza lógnak a gyerekek és sikítunk.
A másik két dal egyike a One Thing lett. Ez is nagyon vicces, ugyanis megcsináltuk a videót a rengeteg gyerekkel, ami végig a kivetítőn megy majd, miközben Ők előtte táncolnak. A forgatásosdi nagyon vicces volt, főleg mikor a parkban rohangáltak.
Megbeszéltük, hogy a Best Song Ever legelején mindenki minden gyerek aranyosan ül egy hatalmas kupacban a színpad közepén és hangosan egyszerre éneklik a BSE-t, majd utána jön a törünk-zúzunk rész és legvégére a táncos részre mi 4-en is beállunk táncolni.
A gyerekek még a History-t választották, ami az egész lezárója volt, ugyanis azt raktuk be a bakik alá, amiket végig Preston vett fel. Az nagyon vicces, ugyanis ennyi gyerekkel szinte minden második percben nevettünk. Benne van az összes nyelvbotlásunk, mikor a Best Song Ever végén eldőlök, ami annyiszor történt meg, hogy egymás után sorozatba vágta össze Preston. Az is benne van, mikor egy kupac gyereket ölelgetünk, vagy mikor szünetet tartottunk és poénból bekapcsoltuk a Perfect-et és előadtuk - a színpadon fetrengve - mennyire csodás hangunk is van. Meg olyan is volt, hogy csak úgy elkezdtem énekelni a Steal My Girl-t - természetesen tök hamisan - és Camilla, Zara, Meghan és Vicky, pedig mint a rajongók a színpad előtt ugráltak röhögve. Meg mikor mi piszkáltuk a gyerekeket és nem fordítva. Egyszóval az összes "okosság" amit sikerült összehoznunk a próbák alatt.
-   Gyerekek, most az utcán mindenki hülyének fog nézni, de elmegyünk együtt Mekibe! - kiabáltam mosolyogva, mire sikítottak.
Mikor összeszedtünk mindenkit, elindultunk. Hát igen, érdekesen nézett az eladó csaj. A fél Mekiben a mi gyerekeink ültek és nevetgéltek.
-  Gyertek! - kiabált Zara, majd készítettünk egy olyan selfie-t, amiben az összes gyerek és mi 4-en is benne voltunk.
Mikor megettük visszamentünk és a gyerekeket már vitték is haza. Mi is összecuccoltunk és hatalmas 4-es öleléssel búcsúztunk. Megbeszéltem Liam-el, hogy értem jön. Vártam, majd Louis érkezett. Beültem mellé, majd hátra dobtam a táskámat.
-  Imádom a gyerekeket, de ez nagyon fárasztó! - sóhajtottam és kényelmesen hátradőltem az ülésen.
-  De holnap minden tökéletes lesz! - mosolygott rám.
-  Meg fogsz lepődni, hogy mennyire! - nevettem.
-  Csak ne izgulj! - mosolygott rám. - Tudom, hogy ott lesz Zayn és Gigi is, de ne parázz rá! - legyintett.
-  Á, csak egy Victoria's Secret modell ül majd az első sorban! - ironizáltam. - Nem fog elmenni a maradék önbizalmam!
-  Maradj már! - nevetett. - Úgy táncolsz, hogy Gigi Hadid levetkőzhet melletted, akkor is rád figyelnének! - mondta mosolyogva.
-  Ez erős túlzás! - néztem rá mosolyogva.
-  Nem Jas, ez nem az! - rázta a fejét, mire csak mosolyogtam. - Amikor te táncolsz, az ember nem tud nem rád nézni! Egyszerűen ragyogsz.
-  Köszönöm. - mosolyogtam.
-  Meg amúgy is! - nevetett. - Bármilyen más esetben is rád figyelnének az emberek és nem Gigi-re, ugyanis sokkal hangosabb vagy nála!
-  Kösz! - nevettem.
-  Most képzeld el! - nevetett. - A bemutató után ott beszélget Gigi egy csapattal, miközben pár méterrel arrébb te magyarázol. Biztos, hogy aki Gigi-vel beszélget az is rád néz minimum egyszer, ugyanis te egy ilyen vidámság bomba vagy. - nevetett.
-  Jó, lehet. - nevettem. - De Én nem ismerek ilyen embereket! Vagyis titeket, meg Zaynt de kb. ennyi!
-  Figyelj, megmondom mi lesz! - mondta. - A bemutató után velünk kérnek majd egy képet a gyerekek és egy aláírást, maximum megölelnek, de veled fognak beszélgetni, neked fogják megköszönni! - mondta, mire elmosolyodtam.
-  Oké, ez most egy jó mondat volt! - mosolyogtam rá.
-  Tudom! - mosolygott. - De tényleg ne aggódj! Főleg Gigi miatt ne! Valószínű, hogy nem fogod sokat látni, főleg ha nem bírjátok majd egymást. - mondta.
-   De Én akkor sem vagyok egy modell! - nyafogtam. - Sem egy sztár csaj!
-   Önmagad vagy és így szeretünk! - mosolygott.
-   Honnan veszed ezeket a tökéletes mondatokat? - kérdeztem mosolyogva.
Elmosolyodott, majd átölelte a nyakam és magához húzott, így megpuszilta a fejem tetejét. Mikor hazaértünk ebédeltünk, majd pihentünk. Én a kanapén ültem, mellettem Liam, a másik oldalamon Harry, Louis a fotelben Eleanor az ölében, Niall is fotelben. Én a telefonomat a kezembe véve kezdtem unatkozni. Hirtelen jött egy üzenetem a Vickyvel és Gingerrel közös csoportba.
Emberek Én gondolkoztam! - írta Ginger.
Vigyázz ne vidd túlzásba! :D Amúgy Jas, úton vagyok hozzád! - írta Vicky.
Hozzám mégis miért nincs úton Hazza? 
Mindjárt elküldöm! :D
-    Harry a barátnőd hiányol! - nevettem.
-    És ezt miért veled beszéli meg? - kérdezte.
-    Mivel egy házban lakunk, elég logikus! - rántottam vállat.
-    Akkor megyek. - állt fel és el is ment.
Elküldtem! :D 
Jasmine, mi van ezzel a Louis üggyel? - írta Ginger.
Éppen a barátnője ül az ölében! 
Te? - írta Gin.
Nem! Eleanor. 
-    Itt vagyok! - ugrott be az ajtón Vicky.
-    Meghalok! - néztem rá, mire mellém huppant.
-    Miért? - kérdezte.
-    Unatkozom, izgulok és ennyi. - magyaráztam.
-    Azt hittem már hívhatom a repülőteret, hogy ne engedjenek! - nevetett Vick.
-    Vicky! - döntöttem a fejem a vállára sóhajtva. - Én nem akarok itt lenni!
-    Menj fel! - mondta.
-    Jössz velem? - kérdeztem.
-    Nem, azért jöttem ide... - gondolkozott el. - Most nem emlékszem miért, de majd eszembe jut! - mondta.
-    Vegyünk kutyát! - mondta Vick.
-    Minek?
-    Mert az mindig csinál valamit! - rántott vállat, mire nevettem.
-    Nem veszünk. - mondtam. - Tudod mit veszünk? Fekete és tűz vörös rúzst nekem! - mondtam mosolyogva.
-    Én benne vagyok, de rendeljünk! - mondta, majd a telefonomról rendeltünk.
-    Ez kész. - mondtam.
-    Találnom kéne egy új társaságot! - mondta Vicky.
-    Megérkeztem! - jött be Ginger.
Megnéztünk egy-két filmet együtt, majd a két lány hazament, mi pedig aludni.

48. rész

Reggel Bory sírására ébredtem. Gyorsan kihuppantam az ágyból és nem törődve a kócos hajammal, felkaptam a szemüvegem, majd kimentem. Azért bekopogtam Louis szobájába.
-   Remélem, hogy te vagy az Lou, mert tökön szúrom magam! - mondta Eleanor.
Én halkan elnevettem magam, majd benyitottam.
-   Ch. - forgatta a szemét, mikor meglátott. - Te kellettél még ide!
Én csak kinevettem. Kivettem a kezéből Deboraht, majd ringatni kezdtem és közben csitítottam.
-   Nem mész vele semmire! - nevetett Eleanor, majd kiment és bevágta maga után az ajtót.
Én vállat rántottam, majd folytattam és Bory lassan elhalkult. Bohóckodni kezdtem, mire nevetett. Letöröltem a könnyeit, majd letettem a pelenkázóra és átöltöztettem, természetesen miután tisztába tettem.
-   Jól van, mehetünk reggelizni! - helyeztem el a kezemben mosolyogva, majd elindultam ki.
-   El, kérsz reggelit? - hallottam Louis hangját.
Fájt, hogy neki mondja, de csak lesütöttem a szemem és kiléptem az ajtó takarásából. Bűnbánóan nézett rám, de nem néztem fel rá, csak odaadtam neki a kislányát, majd letrappoltam a lépcsőn. Végig éreztem magamon a tekintetét, de nem érdekelt, nem fogok rohanni Louis után. Kimentem a konyhába, majd csináltam magamnak egy kávét és egy szendvicset és azok kíséretében leültem tök egyedül az étkezőbe. Mikor megettem és a kávém is elfogyott hívtam Vickyt, hogy siessen, mert egy kicsit késésben vagyunk. Én így gyorsan összedobáltam a táncos táskám, majd felöltöztem és elkészültem. Mérgesen letrappoltam, mire mindenki rám kapta a tekintetét. Vicky elvigyorodott.
-   Imádom, mikor ideges vagy! - ugrott fel. - Olyankor rohadt jól táncolsz! - örömködött.
-   Tudom! - mondtam mérgesen, majd elmosolyodtam. - Majd fogjuk megcsinálni a szexi táncot! - mosolyogtam rá.
-   Jas bekeményít? - kérdezte mosolyogva Nialler.
-   Jas bekeményít! - bólintottam vigyorogva. - De gyalog megyünk, mert nem akarok így vezetni.
Bólintott. Út közben nem igazán beszélgettünk. A gyerekekkel először gyakoroltuk a BSE-t, majd megtanítottuk nekik a Kiss You-t, ami vicces lett, de nagyon jó. Sajnos utána már nem igazán volt időnk, de csak akkor következett a csajos tánc. És igen, Jasmine olyan táncot dobott össze, hogy Louis Tomlinson-nak bő nadrágban kéne jönnie, - ha értitek hogy értem ;) - de nem szól neki! Mert egy gonosz alávaló valaki, aki valamiért egyes szám harmadik személyben beszél magáról!
Zenét is úgy választottam, hogy szexi és csajos legyen! Sajnos csak félig jutottunk el, de Én már kívülről fújom a dalt mert egyszerűen imádom! Én maradtam legtovább, ugyanis Vicky rohant valahova. Én mikor kiléptem az épületből szembesültem vele, hogy megint zuhog az eső! Előkaptam a telefonom és írtam a 1D-vel közös csoportba.
Valaki nem tud értem elugrani? Csak mert szakad az eső Én, pedig természetesen egy szar esernyőt se hoztam! 
Nem kellett sokat várnom, míg válasz érkezett.
Otthon vagyok bocsi :( - írta Hazza.
Vásárolni vagyunk El-lel :( Bocsi Jas - írta Louis.
WC-n :D - írta Niall, mire muszáj volt nevetnem.
Én meg éppen rendet rakok a szobádban. - írta Liam.
Imádlak Payno! Angyalka vagy! Hatalmas cuppanóst kapsz ha egyszer hazaérek! ;D 
Mert megérdemlem! :D - írta Liam, mire nevettem.
Szerintetek nagyon gáz lenne elindulni? :D Mármint fehér pólóban, ami a második cseppnél átlátszó lesz? - írtam, mivel nekem tényleg ennyi eszem van.
Lehet, hogy így felvesz valaki! :D - írta Harry.
Tényleg! 
Végül elindultam és a második saroknál már csavarni lehetett a hajamból és a ruháimból is az esőt. A pólóm konkrétan olyan csinosan ázott át, mintha rajtam se lenne, majd hirtelen egy ismerős autót pillantottam meg az úton, ami megállt mellettem.
Kérlek tényleg Louis legyél! - imádkoztam magamban.
-   Beülsz Jas, vagy ázol tovább? - kérdezte leengedve az ablakot, mire behuppantam mellé.
A táskámat a hátsó ülésre dobtam.
-   Köszönöm! - mosolyogtam rá. - Nem hinném, hogy szeretnéd hogy megöleljelek! - nevettem.
-   Hát, kihagyom. - mosolygott, majd ez után megfagyott a hangulat.
Mikor már annyira nem voltunk messze az egyik piros lámpánál Louis rám pillantott, végig mért és szinte észrevétlenül beharapta az alsó ajkát. Én elmosolyodtam.
-   Láttam. - mosolyogtam önelégülten, de rá se néztem.
-   Mégis mit? - kérdezte értetlenül, de pontosan tudta miről beszélek.
-   A pillantást, aztán azt is amit a száddal csináltál. - fontam össze a karjaim a mellkasom előtt.
Louis elvörösödött.
-   Ezt megérdemled. - mosolyogtam huncutan. - Amúgy ha megmondod, hogy jössz, nem nézek ki így!
-   Szerinted az megéri nekem? - mosolygott rám pimaszan.
-   Ja, oké. - nevettem. - Legközelebb elvárod, hogy melltartóban üljek be a kocsidba? - néztem rá.
-   Te mondtad! - emelte fel a kezét védekezően nevetve.
-   Felejtsd el! - mondtam.
-   Szerinted hogy szállunk ki? -kérdezte, ugyanis már a ház előtt voltunk.
-   Nekem már teljesen mindegy. - rántottam vállat mosolyogva.
-   De most Én is úgy fogok kinézni mint te! - mutatott rám.
-   Én pedig majd harapdáljam a számat? - néztem rá pimasz mosollyal, mire megforgatta a szemét.
Én kikapcsoltam a biztonsági övemet, majd feltérdeltem az ülésen és próbáltam hátra nyúlni a táskámért, de nem igazán értem el.
-   Mond, nem szeretnél segíteni? - kérdeztem visszaülve rendesen.
-   Én is pucsítsak? - kérdezte pimasz vigyorral.
Megforgattam a szemem, majd Lou hátra nyúlt és odaadta a táskám.
-   Háromra? - kérdeztem, mire bólintott, majd számoltam és kiugrottunk és rohantunk be a házba.
Mikor beértünk nevetve dobtam le a táskám, majd lerúgtam a cipőmet. Felmentem, lezuhanyoztam, átöltöztem és kipakoltam a táncos táskámból. Mikor készen lettem lementem. A szobámban tényleg rend volt, ami miatt megpuszilgattam Liamet. Ő csak nevetett. Én unottan csapódtam a kanapéra.
-   Unatkozom! - nyafogtam.
-   Nem vagy fáradt? - kérdezte Hazza.
-   Nem. - ráztam a fejem, majd elszomorodtam. - Pedig tök jó lennem, ha csak aludnék, de most unatkozom. - nyafogtam.
Bekapcsoltam a tv-t, amin egy számomra kedves dal jelent meg.
-   Srácok, ezt imádom! - ugrottam fel. - Charlie Puth és Meghan Trainor! - kezdtem el magyarázni izgatottan mosolyogva, mire mind furán néztek rám, de körém ültek. - Charlie egyszerűen egy angyal! A hangja, az arca, az egész srác egy angyal! Meghan... Róla ne is beszéljünk! Gyönyörű, egyszerűen lenyűgöző és nem zavarja, hogy teltebb az átlagnál és ezért szeretem jobban, mint az átlagos sztár csajokat! - magyaráztam izgatottan. - És ez a dal! Annyira édes és a videóklipp is! Egyszerűen wao! - nyögtem ki. - És a végén az a csók! És láttam a videót, ahogy előadták az AMA-n és a csók a végén! Ahw! - olvadoztam.
-   Nyugi Jas! - nevetett Niall.
-   De láttad azt a videót? Annyira édesek és mindenki visít és annyira édesek! - ismételtem, mire csak nevettek. - Minden csaj arról álmodik, hogy a kedvenc pasi sztárja egyszer így megcsókolja a közönség előtt! - olvadoztam.
-   Te is? - kérdezte Harry felvont szemöldökkel.
-   Mindenki! - kiabáltam rá.
-   Oké! - mondta és védekezően felemelte a kezét.
-   És kitől akarsz te ilyet? - kérdezte Payno vigyorogva.
-   Nem mondom meg! - nyújtottam rá a nyelvem.
-   Jasmine, mi azt élőben láttuk! - nevetett Harry.
-   Láttátok azt a csókot? - kérdeztem olvadozva.
-   Igen. - bólintottak.
-   Akkor ezt most jegyezzétek meg! - utasítottam őket. - Ha egy lányt tényleg szerettek, tiszta szívetekből és Ő az igazi és nem fél a médiától kap egy olyan csókot a színpadon! - mutattam a tv-re, bár nem az a videó ment benne, de nem zavart. - Mert az... az olyan, amit az a lány megérdemel! - mondtam.
-   De az nem lesz gáz, ha ezt mind megcsináljuk? - kérdezte Liam.
-   Nem fogja érdekelni azt a lányt! - mondtam mérgesen. - De nyilván szorult belétek egy kis kreativitás és valami édes dolgot még hozzátesztek! - mondtam büszke mosollyal. - De természetesen csak az után, hogy bemutattátok nekem azt a csajt! - mosolyogtam.
-   És ha ismered? - kérdezte Harry.
-   Ez komoly? - ugrottan fel izgatottan. - Mond el Gingernek! - ugrottam a nyakába. - Kérlek Hazza!
-   Nem.- rázta a fejét. - Ő tuti, hogy nem szeret. - mondta, mire idegesen elkaptam ingének a nyakát.
-   Nekem te ne mond ezt, ugyanis megkötözlek és elviszlek hozzá és addig tépkedem a hajad, amíg el nem mondod! - mondtam mérgesen. - Vagy most fogom ezt az inget és megfojtalak vele! - mondtam. - Vagy lenindzsázlak!
-   Miért kell először erőszakkal kényszeríteni? - kérdezte Hazza.
-   Mert konkréten lefogtatok! - kiabáltam mérgesen. - Én nem foglak lefogni! Én meg foglak verni! - mondtam mérgesen az arcába mászva, hogy ijesztőnek tűnjek.
-   Tudod túl aranyos vagy ahhoz, hogy ijesztő legyél. - nevetett Harry.
-   Igen? Tudod ki nem aranyos? A jobb lábam, amikor a szádba lépek! Húzd fel a büdös csizmádat és száguldj a vöröshöz! - mondtam.
-   Csak is miattad! - mutatott rám, majd megfordult és elindult, mire meglöktem a fenekét. - Csak nem így tetszik az alfelem? - nézett hátra vigyorogva.
-   Nem nekem! - nevettem, majd Hazza elindult.
-   Így pörögsz? - kérdezte nevetve Liam.
-   Nagyon! - vigyorogtam rá. - Menjünk már valahova! - néztem a maradék 3 fiúra.
-   Tönkre. - mondta Nialler, mire megforgattam a szemem.
-   Ez Vicky-s volt. - mosolyodtam el.
-   Szakad az eső, mond hova akarsz menni? - kérdezte Tommo.
-   Valami játszóházba! - mondtam vigyorogva.
-   Babázni? - kérdezte felhúzott szemöldökkel nevetve Payno.
-   Nem! - legyintettem. - Tudok egy nagyon jót! Az nem olyan, hogy beviszed a gyereket és elvan! Ott a felnőttek is játszanak, mivel ilyen őrjöngős hely! Teli van légvárral, meg csúszdával, meg trambulinnal, meg ilyen gokart pálya és minden ilyesmi, de zárt helyen van! - meséltem.
-   Jasmine, nem nőttél ki ebből? - kérdezte Nialler.
-   Elvisszük Luxot és akkor nem néznek ránk hülyén! - mosolyogtam.
-   Egyszer majd talán, de biztosan nem most! - mondta Louis mosolyogva.
-   Hogy lehettek ennyire papák? - hajtottam hátra a fejem mérgesen.
Hirtelen csöngettek, mire mint valami megszállott, felugrottam a kanapéról és rohantam ajtót nyitni mosolyogva, hátha valaki olyan jött, aki izgalmat hoz az életembe. Mosolyogva nyitottam ki, majd lehervadt a mosoly az arcomról.
-   Te?! - néztem rá unottan.
-   Engedj be! - lökött arrébb Eleanor.
Én horkantottam, majd becsuktam az ajtót és visszamentem a nappaliba. Eleanor Louis ölében ült és puszilgatta. Én fájdalmasan néztem, majd felkaptam az asztalról a telefonomat és megláttam, hogy van egy üzenetem ZAYN-től!!
Szia Hercegnő! Tudom, hogy nagyon rég találkoztunk és beszéltünk, de remélem meg vagyok hívva a bemutatóra!? :D 
Én örömömben sikítottam.
-   Mi van Jas? - kérdezte Liam mosolyogva.
-   Semmi! - mondtam nagy vigyorral, majd újra a telefonomra koncentráltam.
Szia!!! Reméltem, hogy nem felejtettél el! Természetesen, ott a helyed az első sorban!! Hozz akit csak szeretnél! :) Hiányzol!!
Téged elfelejteni? Na ne viccelj! :D Egy olyan lányt, mint te? Lehetetlen! :) Hallottam, hogy mennyire kinyíltál és olyan vidám, pattogós és energikus vagy, mint ahogy még sose láttunk! Szeretném ezt az énedet is megismerni! És te is hiányoztál, de sajnos egyszerűen nem volt időm meglátogatni! Sajnálom!
Én meg az érett, felnőtt, önálló Zaynt! Nem haragszom rád, megértem :) 
Haragudnál, ha vinnék neked egy modell lányt? :)
Gigi-t?! Komolyan???? - tényleg nagyon izgatott voltam és igen, megint sikítottam, hangosan.
Úgy látom nincs ellenedre :D 
Talán az önbizalmam a 0 csökken, de akkor is!! Gigi Hadid!!! 
Ne viccelj már! Gyönyörű vagy és a világ nem látott még olyan táncost, mint te!!
Olyan rosszat? Tudom! :D
Haha! :I 
Most tiszta stresszes leszek! 1D, Zayn Malik, Gigi Hadid! Én meg iszonyú édes kisgyerekekkel ( miattuk nem izgulok, nagyon ügyesek!) és 4 barátnőmmel a színpadon? Lehet, hogy el fogok ájulni!! 
Na ne csináld! :D A srácok voltak már pár fellépéseden, Én a "csodás" tánctudásommal hatalmas szakértő vagyok :D Gigi, pedig látott már téged a tv-ben és mondtam, hogy ismerlek és azt mondta, idézem: " Ez a csaj annyira tehetséges, hogy konkrétan lerombolta a zsűrit!!" 
:D Ne kamuzz! :D 
Így volt! 
Ekkor meghallottam, hogy Deborah sír.
Mennem kell, a kisebbik Tommo-t felkeltettem és meg kell vigasztalni! 
A nagyobbik is örülne neki! :D 
Zaynie! :D 
Letettem a telefonom, majd Louisra pillantottam, aki éppen egy csókcsatát vívott a barátnőjével.
-   Megyek megnézem Boryt! - mondtam hangosan, de rám se nézett, majd hangosan köhögtem, de akkor sem. - Ja, hogy csicska vagyok! - nevettem keserűen. - Szerintem is. - horkantottam, majd megindultam fel.
-   Jasmine! - hallottam Louis hangját.
-   Nyugodtan nyeljétek le egymást, addig elleszek a lányoddal! - mondtam mérgesen, majd mikor felértem bementem Louis szobájába és jó hangosan bevágtam az ajtót.
Deborah nagy szemekkel nézett rám, mire elmosolyodtam és az ölembe vettem.
-   Semmi baj Édes, csak apád egy tapló! - mosolyogtam, majd a pelenkázóra tettem és pelenkát cseréltem.
Közben Bory egy csörgővel játszott. Mikor készen lettem mosolyogva felvettem, majd elhelyeztem a kezemben.
-   Gyere Tündérke! - mosolyogtam, majd felvettem az ölembe és elhelyeztem a kezemben.
Mikor kiléptem a szobából pontosan Louis mellkasának ütköztem, amin Bory jót kacagott.
-   Jas Én... - próbált magyarázkodni.
-   Ne! - emeltem fel a szabad kezem. - Menj vissza és ne törődj velem! - mondtam, majd kikerültem és elindultam le, de hallottam, ahogy sóhajtott, majd belépett a szobájából és valami hatalmas dobbanást.
-   Eltörted valamid? - kérdeztem ridegen.
-   Nem. - horkantott, mire vállat rántottam és kimentem a konyhába.
Deboraht a pultra ültettem és elkezdtem készíteni az kajáját. Ő közben nyúlkált össze-vissza, de figyeltem rá. Mikor oda pillantottam éppen a mosogató szivacs volt a kezében.
-   Ezt ne edd meg, mert nem olyan ízletes! - dobtam vissza a mosogatóba, majd folytattam eddigi munkálataimat.
Megint odapillantottam, mikor megláttam, hogy Deborah egy habverőt szerzett valahonnan és azzal játszik.
-   Látod, az tökéletes! - mosolyogtam rá. - Nem teszel kárt magadban, nem mérgező és nemcsak nincs undorító íze, de egyáltalán nincs neki! - magyaráztam mosolyogva.
Hirtelen elkezdett kopácsolni vele a pulton, aminek nagy hangja volt és nevetett rajta. Hirtelen megpillantottam az összes a házban tartózkodó embert a konyhaajtóban és a tekintetük közöttem és a hangoskodó kislány között járt.
-   Mi van? A gyerek csak kiéli zenei tehetségét! - rántottam vállat mosolyogva, mire a többiek nevettek és kimentek. - Most idegesíted őket, ugye tudod? - támaszkodtam meg Bory előtt, aki abbahagyta a kopogást. - Ne hagyd abba! - mosolyogtam. - Tudod, egész életedben az a feladatod, hogy az apád agyára menj, tehát a leghatékonyabb az lenne, ha a fejét ütögetnéd ezzel a habverővel és az viccesebb is lenne, ugyanis közben még kong is az ürességtől! - meséltem mosolyogva.
Szegény kislánynak fogalma nem volt arról, hogy miről is vakerálok, de azért nevetett rajta.
-   Ezt megbeszéltük! - mosolyogtam. - Tudod, az is a te feladatod, hogy elintézd, hogy vigyen el téged játszó házba és vigyetek magatokkal, tehát gyorsan növekedj! - mondtam, majd elnevettem magam. - Oké, befejeztem az oktatást, együnk! - mosolyogtam, mire hallottam a konyha ajtót és oda pillantottam.
-   Ne neveld rosszra! - mondta Louis, de ott bujkált a szája sarkában a vigyor, majd odahajolt Boryhoz, aki elkezdte ütni a pultot nevetve. - Ez a te hibád! - nézett rám Louis, majd így Bory tökéletesen rá tudta koppintani Louis fejére Én, pedig ezen jót röhögtem.
-   Szeretlek Deborah! - mosolyogtam és megpusziltam a fejét, mire csak nevetett tovább.
-   Megetetem, csak ne tanítsd tovább! - mondta Louis, mire mosolyogva bementem a nappaliba.
-   Nem félsz attól, hogy Bory téged fog anyának tekinteni? - kérdezte Niall.
-   Ohm... nyilván nem fog. - mondtam. - Nem Én döntöm el, hogy kit hívjon Anyának, hogy ki fogja nevelni, Én csak segítek!
-   Jasmine! - tör be a bejárati ajtón Vicky elhúzva a szót, majd bevágta maga után és hozzám rohant és megfogta a vállaimat.
-   Mondjad Vicky! - húztam el Én is nevét ugyan úgy, ahogy Ő.
-   Szükségem van egy gyerekre! - rázott meg a vállamnál fogva.
-   Vick, Én ebben a kérdésben nem tudok segíteni! - rántottam vállat nevetve.
-   Kell valaki, aki szeret! - mondta és hirtelen megölelt, mire döbbenten öleltem vissza.
-   Mármint barátot szeretnél? - kérdezte, mire csak hümmögött.
Ő ezt így sosem mondta ki ugyanis szerinte az ember boldog lehet pár nélkül is!
-   Ez komoly? - kérdeztem mosolyogva.
-   Nem, csak poénból törtem be ide! - horkantott.
-   És ez hogy jutott eszedbe? - kérdeztem.
-   Úgy, hogy a bátyámmal és a barátnőjével ebédeltem, aki gyönyörű és azt kérdezgette, hogy miért nincs barátom! - nyafogott.
-   És azért akarsz egyet, mert egy ismeretlen csaj ezt mondta neked? - kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
-   Nem! - vágta rá. - Egy tökéletes srác kell! - csapódott a kanapéra mérgesen. - Én mindig menőbb voltam, mint a tesóm!
-   Aha, így már értem a logikádat. - bólogattam. - Mennyire legyen menő? - kérdeztem.
-   Minimum egy Justin Bieber-nél kétszer helyesebb srác! - mondta.
-   Mond, láttál te ilyet?
-   Igen. - mondta mérgesen.
-   Kit? - kérdezte Niall. - Szerintem olyan nincs! - mondta neki a szöszi. - Ha mondasz egy tökéletesebb srácot, mint Justin, elviszlek fagyizni és feleheted az egész boltot. - mondta Nialler.
-   Te! - bukott ki a barátnőmből, mire mindenki hatalmas szemekkel nézett rá.
Hát igen! Aki mindig mindent meg akar nyerni, az néha megjárja!
-   Kell neked mindig versenyezni! - mondtam karba tett kézzel mosolyogva.
-   Tényleg így gondolod? - mosolygott rá Niall.
-   Igen. - motyogott a lábát nézve Vicky, mire Niall maga felé fordította a fejét és közelebb hajolt, majd lassan megcsókolta.
Én gyorsan lefotóztam a telefonommal.
-   Liam, te is láttad? - löktem meg elképedve.
-   Igen! - mosolygott rám, majd felugrott és megölelt.
-   Akkor mi most... - motyogott Vick.
-   Járunk. - fejezte be a mondatot mosolyogva Niall.
-   Visszavonom Vicky! Bármi gondod van, fordulj hozzám! - mosolyogtam büszkén. - Ezt is elintéztem!
-   Mintha bármi közöd lenne hozzá! - nézett rám unottan Vicky.
-   Van! - vágtam rá. - Én vagyok az őrangyalod! - mosolyogtam. - Nélkülem most nem lenne barátod, sőt börtönben lennél!
-   Nem lennék börtönben, csak intézetben! - mondta. - Nem mindegy!
-   Oké. - bólintottam. - Ja és ma elvileg szereztem barátot Gingernek is. - mosolyogtam csípőre tett kézzel. - Elég király vagyok eddig ma, nem? - mosolyogtam.
-   Jól tolod. - nevetett Niall.
-   És magadnak? - kérdezte Payno.
-   Ch. - forgattam a szemem. - Egyedül fogok meghalni! - legyintettem.
-   Kétlem. - mosolygott Niall.
-   Biztos, hogy nem! - rázta a fejét Vick. - Én ott leszek! - mosolygott, majd felállt és odajött megölelni. - A férjemet majd pórázon tartjuk a pincében és így lesz helyünk élni. - nevetett, mire felnevettem, de nem engedtük el egymást.
-    Remélem egész életemben a nyakamon maradsz! - mosolyogtam.
-    Mégis mit gondoltál? - nevetett. - Engem lekoptatsz? Sose sikerülne!
-    Nem is akarlak! - szorítottam jobban.
-    Inkább most fojtasz meg! - nevetett, mire Én is nevettem.
-    Szeretlek! - súgtam.
-    Tiszta szívemből utállak! - nevetett.
-    Most elrontottad a tökéletes baráti pillanatunkat! - nevettem.
-    Te is! - mondta nyafogós hangon. - Most fakadjunk sírva! - nevetett.
-    Az annyira nem te lennél! - nevettem.
-    Jó, elég ez kezd nyálassá válni! - tolt el nevetve.
Ekkor Louis lépett ki Boryval a kezében.
-    Ó! - vigyorgott rá Vicky. - A felelősségteljes apa!
-    Neked is szia! - forgatta a szemét Lou.
-    Ja igen! - bólintott Vick. - Rád most haragszom! - mutatott Louisra szúrós szemmel.
-    Ez hogy jutott eszedbe? - kérdezte Louis értetlenül.
-    Csak rád kell nézni! - legyintett.
Én csak nevettem.

47. rész

Félve vártam a reakcióját. Legszívesebben rohantam volna, már a nyomomat se látta volna senkim, ha ezt így megoldhatnám, de természetesen nem tehetem.
-    Louis, nem kérem, hogy erre az egészre mondj valamit, csak gondold végig. - sóhajtottam. - Kérlek. - néztem gyönyörű szemeibe.
-   Jasmine, csak egy kis időt kérek, hogy átgondoljak mindent. - mondta, mire bólintottam, de már a könnyek gyűltek a szememben.
-   Most nem tudom miért sírok! - törölgettem a könnyeim. - Egyszerűen tök hülye vagyok! - szipogtam, mire Louis odacsúszom hozzám és karjait körém fonva ölelt magához.
Pár percig így ültünk, majd elindultunk be. A kínzóim izgatottan vártak ránk. Én rögtön Niall elé léptem és meghúztam a haját.
-   Aú! - kapott oda.
-   Ugye-ugye? - mosolyogtam rá gonoszan.
-   Hagyjátok már szegényt! - mondta Louis engem megvédve.
-   Igen! Hogy tudtok engem bántani? - néztem rájuk mint aki halálra van sértve.
Louis felment, majd elmeséltem a csapatnak mi is történt.
-   Ez tuti, hogy jót jelent! - mosolygott Niall.
-   Bár ilyen könnyű lenne! - sóhajtottam.
-   Jas, menjünk próbára! - lökött meg Vicky.
-   Jó, csak felmegyek a cuccomért! - mutogattam az emeletre, mire bólintott.
A másik három lány tánctanár, akivel Vicky beszélt Zara, Meghan és Camilla. Mindhármuk nagyon kedves, iszonyú jó táncosok és barátságosak. Ma csak megbeszélést tartottunk. A srácok dalára is velük fogunk táncot kitalálni. Megbeszéltük, hogy Camilla barátja minden próbán videózni fog és a bemutató napján azt is lejátssza a tánc előtt egy hatalmas kivetítőn. A lányokkal megbeszéltük, hogy 1 közös táncunk lesz, amiben csak mi 4-en leszünk. Az egyik nagyon csajos lesz, lesz egy sima és egy keményebb is. A gyerekeknek, pedig a Best Song Ever-t, a Kiss You-t, a One Way Or Another-t és azt beszéltük, hogy a másik kettőt Ők kiválaszthatják. Egy órával később megérkezett a rengeteg gyerek és Cami barátja is. Az összes gyereket a színpadra és elkezdtük ismertetni a terveket, amit Camilla barátja, Preston rögtön elkezdett videóra venni.
-   HÚ! - csodálkoztam. - De sokan vagyunk! - mosolyogtam. - Ha nekem jutott ez a csodás feladat, hogy itt dumáljak, akkor bele is kezdek. - mondtam, mire a gyerekek nevettek. - Ugye mindenki tudja mire készülünk? - kérdeztem, mire egyszerre kiabáltak egy hatalmas igen-t. - Szuper! Jó nagy hangunk van! - nevettem. - És milyen dalokra fogunk táncolni? - kezdtem lelkesíteni a csapatot.
-   One Direction! - kiabálták kórusban.
-   Azt beszéltük meg, hogy a Best Song Ever-t, a Kiss You-t, a One Way Or Another-t és még két dalt adunk elő és az utolsó kettőt ti választjátok majd ki! - magyaráztam. - Ma elkezdjük a Best Song Ever-t, ami nem lesz nagy munka. - legyintettem mosolyogva.
-   Ilyen ügyes gyerekeknek biztosan nem! - mondta mosolyogva Vicky.
Itt Preston leállította a felvételt, ugyanis következett a terv ismertetése.
-   A BSE-re azt találtuk ki, hogy a videóklipphez hasonlóan vicces lesz. - mosolyogtam.
-   Tehát csináljunk csoportokat! Kinek ki a kedvence! - mondta Camilla.
-   Oda a Harry csapat, oda Liam, oda Louis, Niall és Zayn! - mutogatta végig Vick.
-   Remélem te tudod melyik melyik, mert Én csak annyit hallottam, hogy ide-oda! - nevettem.
-   Tudom! - nevetett.
A gyerekek tökéletes csapatokba oszlottak. A legjobb az volt, hogy kb. mindenhova ugyanannyian álltak. Természetesen nem pontosan, de olyan csapat nem volt, ahol sokkal kevesebben voltak, vagy sokkal többen.
-   Én Zayn leszek! - mondta izgatottan Zara.
-   Legyél! - nevettem. - Bár tök ugyanazt kell csinálnod, de mindegy! - nevettem.
-   De Én tudom, hogy Zayn vagyok! - húzta ki magát.
-   Oké. - rántottam vállat. - Én meg megyek átöltözöm, addig osszátok fel, nekem oly mindegy, hogy ki leszek. - rántottam vállat.
Gyorsan bementem az öltözőbe és átkapkodtam a ruháimat. Utána visszamentem a többiekhez.
-   Na, ki vagyok? - kérdeztem mosolyogva.
-   Louis lettél. - kacsintott Vick, mire megforgattam a szemem és beálltam középre.
Közben Preston újra elindította a felvételt.
-   Jasmine, te megtanultad? - nézett rám nevetve Zara.
-   Nem. - nevettem. - Gyerekek, engem ne is nézzetek! Én most csak kb. tudok mindent, úgyhogy aki mögöttem van, az is a többieket nézze! - mondtam nevetve.
-    Jó, akkor először a végét tanuljuk meg, ami benne van a videóban, a többit majd megbeszéljük! - mondta Vicky, majd egy bő óra múlva már egészen a végén tartottunk.
-    És a végén térdre ugrunk, vagy esünk, vagy nevezzük ezt bárminek. - nevetett Vicky, majd mutatta.
-    Aha... - néztem a mozdulatot. - A fenékrázás még megy, de hogy Én egy ilyen ugrással letérdeljek! - - gondolkoztam hangosan, mire a gyerekek nevettek.
-   Na, ne nyafogj, csináljuk! - csapta össze a tenyerét Cami.
-   Jól van, te egy cigánykerék után spárgába érkezel meg! - néztem rá. - Én meg... roskadozom! - mondtam, majd nevettünk.
Egy órával később a vége már tökéletesen ment zenére és anélkül is mindenkinek.
-   Nagyon király! - mutattam fel mindkét hüvelykujjam.
-   A dal elején rombolni kéne! - nevetett Vick.
-   Ó, nekik az megy, nem? - kérdeztem mosolyogva, mire csak nevettek.
-   Nézzük meg a videót! - kérték a gyerekek.
Preston nagyon ügyesen lejátszotta nekünk a kivetítőn.
-   Már csak az a baj, hogy ha minden széttörünk, a végén már nem lesz hol táncolni! - mondta Zara.
-   A rombolós részt a szobámban is felvehetjük. - legyintettem nevetve. - Kb. ugyan így néz ki! - nevettem.
-   Lesz hely! - legyintett Cami. - Ilyen papírokon és hasonló okosságokon lehet táncolni.
-   Igaz. - bólintottam.
-   Lányok, már 10 perce vége a próbának! - mondta Preston.
-   Akkor ne felejtsétek el, azt se, hogy melyik csapatba voltatok és majd holnap, folytatjuk! - mondta mosolyogva Vicky.
Visszaöltöztünk, majd mire elment az összes gyerek addigra már zuhogott az eső. Esőben gyalogoltunk haza, ugyanis nem kocsival mentem. Mikor hazaértünk háborogtunk, majd leültünk a kanapéra.
-   Fáradt vagyok és nem vagy One Direction! - nyafogtam.
-   Fáradt vagyok, éhes vagyok és lusta vagyok One Direction-nek. - nyafogott Vicky.
-   Képzeljétek milyen nekünk! - mosolygott Liam.
-   Könnyű - kezdtem a felsorolást.
-   Vidám. - mondta Vick.
-   Luxus! - fejeztem be.
-   Persze, egy tündérmese! - horkantott Hazza.
-   Pontosan. - bólintottam. - Én nem tudok énekelni, csak táncolni! - mondtam.
-   Én sem és nem is akarjátok, hogy megpróbáljam! - nevetett Vicky.
-   Vick, álmos vagyok! - mondtam és a vállára döntöttem a fejem. - Fázik a lábujjam, ugyanis vizes, a hajamban már nincs szőke, mondjuk ez most nem nagy baj. - mondtam.
-   És félsz. - mondta Liam, mire bólintottam.
-   Miért kell ilyen nehéznek lennie? - nyafogtam.
-   Mert csak. - rántott vállat Nialler. - Ha igazán szeretsz valakit küzdesz érte!
-   Igen? - kérdeztem. - Közlöm, hogy annyira szeretem, hogy megőrültem! - mondtam mérgesen. - Rémlik? - kérdezte.
-   Csodállak. - mosolygott Harry. - Nem adtad fel, nem maradtál ott és el merted neki mondani.
-   El mertem mondani?! - kérdeztem hatalmadra nyitott szemekkel. - Konkrétan addig kínoztatok, míg meg nem tettem! Ezt erőszaknak nevezném, nem merésnek! - mondtam mérgesen.
-   Hűha! - forgatta a szemét Vick. - Elmondtad és még itt ülsz közöttünk!
-   De lehet, hogy már nem sokáig! - mondtam. - Bármelyik pillanatban elém varázsolódhat Louis egy nindzsa ugrással és legyilkolhat! - kezdtem poénkodni.
-   De te lenindzsázod! - nevetett Liam.
-   Persze, nekem csak meg kell böknöm a mutató ujjammal és hopp... Louis holtan hever! - mutattam a helyszínre.
-   És ha hátulról támad rád? - kérdezte nevetve Harry.
-   Akkor így felugrok! - mondtam és felugrottam a kanapén. - Majd innen lebukfencezem, hátra esem és... Louis és Jasmine holtan hever! - feküdtem le a földre a halálunk helyére nevetve. - Vagy Louis jön, egy ilyen fura hülye nevű nindzsa ugrással megáll a nagylábujja hegyén, meglóbálja előttem a másik lábát, majd... Jasmine holtan hever! - feküdtem le az utolsó halálom helyére.
-   Mond, ezt láttad már tőlem, vagy csak feltételezted, hogy tudom? - kérdezte Louis a lépcső aljáról.
-   Most fogod bemutatni! - mondtam. - De nem kell, mert mindenre gondoltam és vagy lenindzsázlak a mutató ujjammal... vagy Jasmine holtan hever. - feküdtem le a szőnyegre harmadszorra és már mindenki sírva röhögött az előadásomon.
-   És mik a te technikáid? - kérdezte nevetve Louis.
-   Az enyémet csak úgy hívják... - hagytam hatásszünetet. - Vicky! - mutattam rá és ilyen mélyebb, gonosz hangon mondtam.
-   Oké, akkor maradunk a sima, nem nindzsa Louisnál. - mondta nevetve.
-   De nekem van egy másik elméletem! - mondta Harry. - Jasmine nyugodtan nézi a tv-t, mikor Louis átvonul előtte egy szál alsóban és Jasmine holtan hever. - mondta nevetve.
-   Nem, előtte nem szabad átvonulni, mert konkrétan megátkoz! - nevetett Vicky.
-   Bizony! - bólintottam.
-   Jasmine holtan hever! - nézett rám Liam. - A holt Jasmine nem dumál! - nyomta le a fejem a földre a lábával.
-   Liam Payne életében egyszer ért a lábával Jasmine Barryl fejéhez, ugyanis akkor a lány leharapta Payno nagylábujját! - néztem rá gonosz vigyorral.
-   Liam Payne sosem ért a lábával Jasmine Barryl fejéhez! - lépett arrébb.
-   Ha nindzsa vagy, akkor ugorj talpra! - mondta.
Én a kezemet az egyetlen álló ember felé nyújtottam, aki szintén nindzsa: Louis.
-   Kösz! - mosolyogtam rá, mikor felhúzott.
-   Jas az ellenséged! - nevetett Vick.
-   Nyugi! - mosolyodtam el. - Még senki nem hever holtan! - mondtam nevetve, majd lecsapódtam a kanapéra. - Itt alszol? - néztem mosolyogva Vickyre.
-   Nincs kedvem, majd holnap. - mosolygott.
-   Oké, akkor ma sírni fogok. - mosolyogtam.
-   Szexi lesz a csajos tánc? - kérdezte tőlem mosolyogva.
-   Ja tényleg, azt Én csinálom. - mosolyodtam el. - Igen. - mosolyogtam pimaszan.
-   Arra mikor próbálunk? - kérdezte Vick.
-   Nem tudom, majd. - rántottam vállat.
-   De jövőhétre kész lesz, ugye? - kérdezte.
-   Persze. - bólintottam mosolyogva.
-   Miért nem mész aludni? - kérdezte Liam.
-   Megyek! - álltam fel.
-   Én is! - ölelt meg Vicky, majd két irányba indultunk.
Gyorsan lezuhanyoztam, majd befeküdtem az ágyamba, aminek még erős Louis illata volt. Hatalmas mosollyal öleltem meg a párnáját, ugyanis az volt a legerősebb illatú. Belefúrtam az arcom és mosolyogva szorítottam. Pár percig így feküdtem, majd elaludtam.

46. rész

Szomorúan indultunk el, ugyanis nagyon jó volt. Imádni való az összes Tomlinson lány, - Louist szóba se hozzuk - Jay is szeretetre méltó. Nagyon jó volt, de az úton Én megint elaludtam, ahogy Deborah is. Mikor megérkeztünk már sötét volt, de Én nem voltam álmos. Bory szerencsére fel sem ébredt arra, hogy otthon van, így csak betettük az ágyacskájába és aludt tovább. Mikor leértem a 3 fiú nyakába ugrottam, majd mikor meguntam a szeretgetésüket elengedtem őket és elkezdtünk beszélgetni. Sajnos mind hamar elálmosodtunk és azért feloszlott a mese est.

Valamikor éjjel arra ébredtem, hogy nyílik az ajtóm. Louis kukucskált be. Nem láttam rendesen, - tekintve, hogy sötét volt és nem volt rajtam szemüveg - de láttam, hogy egy szál boxerben van. Halkan becsukta maga mögött az ajtót, mire álmosan felkönyököltem.
-   Alszol? - kérdezte suttogva.
Én felkapcsoltam az éjjeli lámpát magam mellett.
-   Nem kedves Louis, ejtőernyőzöm! - horkantottam, majd azért sunyiban végignéztem rajta és elolvadtam, majd lepárologtam.
-   Zavarok? - kérdezte.
-   Mond, mi dolgom lenne... - nyomtam meg a telefonom középső gombját. - Éjjel 2 órakor? - kérdeztem.
-   Jó, de ha aludni szeretnél vagy... - motyogott.
-   Ne nyavalyogj már! - mosolyogtam rá. - Kíváncsi lennék, hogy miért kerestél fel ilyenkor.
-   Csak öhm... - dadogott.
-   Gyere! - húzódtam arrébb az ágyamon és felvettem a szemüvegem.
Leült mellém a hátát az ágyam támlájának döntve, mivel Én is így ültem.
-   Mesélj. - mosolyogtam rá.
-   Veled álmodtam. - mondta halkan, mire hatalmasra nyíltak a szemeim.
Hát izé... Én is vele álmodtam, csak kicsit szégyenlem ezeket a perverz álmokat.
-   Velem? - kérdeztem.
-   Igen és így érzem muszáj elmondanom neked. - sóhajtott. - De itt nagyon meleg van!
Egyébként tényleg fülledt meleg volt, így lerúgtam a takarót és az ablakhoz mentem, majd kinyitottam. Tényleg sokkal jobb volt, mint eddig.
-   Tehát? - mosolyogtam rá.
-   Azt álmodtam, hogy... - mondta és gondolkozott rajta, hogy hogyan fejezze ki magát. - hogy hárman voltunk. - sóhajtott.
-   Kivel? - kérdeztem.
-   Te, Bory és Én. - mondta. - És Bory már ovis volt és téged szólított anyának. - mondta, mire még mindig hatalmas szemekkel néztem rá.
Nagyon jól esett, hogy ezt álmodta velem, de mégis mit mondjak erre?
Csak néztem a csodálatos arcát és nem tudtam megszólalni.
-   Louis... - motyogtam.
-   Tudom, hülyeség volt ezt így rád zúdítanom. - bólintott. - Nagy hülyeség volt. - bólintott.
-   Nem, nem így értettem. - mondtam. - Csak.... erre nem igazán tudok mit mondani. - fújtam ki a bent tartott levegőt.
-   Tudom, hogy csak egy álom volt. - bólintott. - Valószínű, hogy ez nem fog bekövetkezni.
Ez fájt, nagyon. Nem mondta, hogy nem is szeretné, de ez egy egyszerű "sose leszel a barátnőm" mondat is lehetett volna.
-   Nem tudhatod. - csúszott ki a számon. - Mármint... öhm... - makogtam. - Bármi megtörténhet, nem? - kérdeztem esetlenül.
-   De. - mondta Ő is elég szerencsétlenül. - Mostanában jól alszol? - terelte a témát.
-   Hát nem délig, de annyira nem rossz... már.
-   Akkor aludj jól, nem zavarlak tovább. - állt volna föl, de megfogtam a karját.
-   Maradj! - kértem, mire elmosolyodott, bólintott és befészkelte magát mellém.
A lámpát lekapcsoltam és egy darabig hallgattam, ahogy Louis halkan szuszog, majd Én is elaludtam.

Hirtelen valaki konkrétan betört a szobámba és visítani kezdett: Eleanor.
-   Te nem tudnál mondjuk egy másik országban visítani? - néztem rá mérgesen.
-   Jasmine, te nekem ne... - mondta volna idegesen.
-   Kiváglak! - kiabáltam idegesen.
-   Te kinek képzeled magad? - kérdezte gúnyosan.
-   Neked ahhoz semmi közöd, viszont húzzál kifelé. - kiabáltam.
-   Lányok! - szólt ránk mérgesen Louis.
Én idegesen kivágtam a szekrényem oldalát és kidobáltam néhány ruhát. Bevonultam velük a fürdőbe, majd magamhoz képest gyorsan készen lettem, de hallottam, ahogy a két szerelmes kiabál egymással az Én szobámban. Nem zavartattam magam, bementem a gardróbomba és összepakoltam a táncos cuccaimat. Louis mellett megcsörrent a telefonom. Kevin hívott.
-   Szia. - mondtam.
-   Szia! Mizu?
-   Éppen egy veszekedés közepén vagyok. - mondtam. - Pontosabban Én nem veszek részt benne, csak körülöttem üvöltenek. - meséltem, ugyanis Louis és Eleanor észre se vettek.
-   Szegények. - sóhajtott. - Meglátogatlak.
-   Oksi. - mondtam és elmosolyodtam.
Én lementem, elmeséltem a lentieknek mi folyik az emeleten, majd megérkezett Kevin. Egy rövid csókkal üdvözöltük egymást.
-   Merre voltál? - kérdezte mosolyogva.
-   Sok felé. - legyintettem.
Érdekes lenne, ha megtudná, hogy Louis családjánál voltam. Hirtelen nyílt az ajtó és Vicky ugrott be rajta.
-   Jasmine Barryl! - sikított. - Te nyomorok krumpli! - ugrott a nyakamba, mire nevetve szorítottam magamhoz. - Milyen volt Louis családjánál? Szeret az anyukája? És a húgai kedvesek? És hol aludtál? Szép hely Doncaster? Ugye egyszer engem is elviszel? - sorolta a kérdéseit.
-   Nagyon jó volt, igen, nagyon, a vendég szobában, szép és nem tudom. - soroltam a válaszokat.
-   Mit kerestél a családjánál? - kérdezte Kevin mérgesen.
-   Elhívott. - rántottam vállat.
-   Az Én szüleimhez nem jössz el! - kiabált.
-   Kevin, ha hisztizni fogsz, csak mert Ő az egyik legjobb barátom, teljesen fölösleges egymást nyúznunk! - néztem rá mérgesen.
-   Szerintem is! - mondta, majd kiviharzott az ajtón.
Szakítottunk.
-   Téged ez meg sem hat? - nézett rám csodálkozva Liam.
-   Nem szerettem, csak jó volt, hogy mellettem volt és két napig elvoltam vele. - rántottam vállat.
-   Imádom, hogy nem sírsz egy hülye után! - ölelt meg Vick.
-   Sajnos túl sokszor csinálom ezt. - sóhajtottam.
-   Jasmine! - lépett be kiabálva Ginger. - Én unlak! - nézett rám mérgesen ölelés nélkül.
-   Ó, bocs. - rántottam vállat.
-   Most feltolod a kis segged és elmondod annak az idiótának, akinek annyi agya sincs, mint egy szőke halott molylepke kakijának, hogy te, akinek annyi esze sincs, mint egy ribancrendszámos szétrohadt sült krumplinak a kukában, hogy mit érzel iránta! - mondta mérgesen.
-   Én is szőke vagyok! - nézett rá mérgesen Vicky.
-   Ez mindent megmagyaráz! - nyújtotta rá a nyelvét Liam, mire csak nevettem.
-   Te miért nem vagy már az emeleten? - kérdezte mérgesen rám nézve Ginger.
-   Éppen egy párkapcsolati vita folyik, plusz nem törhetek rá így! Meg amúgy is csak beégnék. - mondtam.
Vicky hirtelen elkapott hátulról és befogta a számat, míg Ginger lefogta a kezemet is.
-   Louis! - ordított fel Liam.
-   Nem érek rá! - kiabált vissza mérgesen.
-   Sajnos elfoglalt. - rántottam vállat.
Már mindkét lány befogta a számat. Próbáltam szabadulni, de Hazza elkapta a lábaimat is. A földön ültem, míg a kezeim a fülem mellett fölemelve tartotta Ginger, Vicky befogta a számat Harry, pedig a lábaimat. Liamre és Niallre pillantottam segítség kérően.
-   Louis! - kiabált Niall.
Én próbáltam össze-vissza csapkodni, de Liam átvette Harrytől a bal lábam.
-   Fogd már fel, hogy nem megyek! - kiabált mérgesen.
-   Jasmine, kiabálj! - mondta Vick. - Ha mást kiabálsz, berakunk a csomagtartóba! - fenyegetett, mire bólintottam.
Elengedte a számat, de nem csináltam semmit. Niall meghúzta a hajam, mire engedelmeskedtem.
-   Louis! - sikítottam. - Hülye, fáj a fejbőröm! - motyogtam már Vicky kezébe.
-   Mi van már? - trappolt le mérgesen.
Még mindig nem volt felöltözve, ugyan úgy volt, ahogy velem aludt, vagyis egy szál boxerben.
-   Jasmine mondani akar valami nagyon fontosat! - mondta rám mosolyogva Liam, majd Vick levette a kezét a számról.
-   Ez kezd átmenni emberrablássá! - néztem rájuk.
-   Jasmine! - húzta meg a hajam Niall közben, pedig Vick visszatette a kezét.
-   Nem fogunk bántani és elengedünk, ha most szépen kimentek a kertbe ketten és elmondod, amit már nagyon ideje lenne. - mondta lágy hangon Ginger, mire még mindig ijedten nézve rá megráztam a fejem. - Akkor Niall többet nem húzza meg a hajad, mind elengedünk és boldog befejezés lesz! - folytatta.
-   Ha jó kislány leszel, nem égetem le a hajad! - mosolygott Harry és Ő is lágy hangon mondta.
Kis sikoly hagyta el a számat.
-  Nem kínzunk tovább, ha most aranyosan mész és megbeszélitek. - mondta szintén lágy hangon Payno, de összeszorítottam a szemem és csak tiltakoztam.
Nem mondhatom el! Hogy élnénk tovább egy házban?
-  Jasmine, ne szórakozz! - kiabált rám idegesen Vicky, majd elengedett és megpofozott. - Szedd össze magad, állj fel és mond el Louisnak, miről van szó! - kiabált rám, mire a többiek elengedtek.
-   Te hülye vadorzó állat! - tettem a kezem az arcomra.
-   Jas, szedd össze magad! Ne legyél már ilyen nyomorék töketlen! - mondta Ginger.
-   De nem akarom... - motyogtam.
-   Kelj fel és légy erős nő, olyan amilyen valójában vagy! Neked az a pofon simogatás volt, Niall hajhúzása se! Te mindent kibírsz, te egy harci tank vagy! - mondta és kaptam még egy pofont, de az már a beszédhez hasonlóan ösztönzően hatott rám.
Én bólintottam, majd felálltam.
-   Attól még elmehetnétek emberrablónak! - mutattam rájuk.
-   Mit kell megbeszélnünk? - nézett rám értetlenül Louis.
-   Menjünk ki. - böktem a fejemmel a kert felé, mire bólintott.
Az ajtóban Louis előre engedett, majd leültünk a hintaágyba. Louis óvatosan lökte meg a lábával Én, pedig vele szembe fordulva ültem törökülésben.
-   Valami borzasztó dolog? - kérdezte egy kicsit félve, mire halványan elmosolyodtam és megráztam a fejem.
-   Csak egyet ígérj meg. - néztem fel rá. - Ezzel nem ronthatom el a barátságunkat. Nem lesz hatalmas feszültség kettőnk közt és ha nem történik semmi, nem tekintesz rám majd másképp. - kértem.
-   Megígérem. - bólintott.
Nagy levegő Jas! Annyiszor álmodtad meg, képzelted el, gyakoroltad!
Jó, de ott nem volt ott!
Vicky és elmondta, hogy kemény csaj vagy!
-   Szeretlek! - súgtam magam elé.
Minden erőmmel azt reméltem, hogy hallotta és nem kell még egyszer elmondanom. Az volt a vágyam, hogy csak annyit mondjon: "Én is szeretlek!" 
-   Jasmine, nem hallom! Légyszíves nekem mond, ne... - fordult meg és meglátta, hogy eddig a szomszéd házat néztem. - a szomszédunk csodás házát. - kért, mire hatalmas sóhaj tört fel belőlem.
-   Már nagyon rég óta, titokban, reménykedve, mégis megszállottként szeretlek! - mondtam hangosabban a szemébe nézve.

45. rész

Reggel korán keltem, de nem akartam felkelteni az egész Tomlinson famíliát, az kéne még! Tuti megátkoznának! Csöndben megmosakodtam, majd felöltöztem. Utána a kezembe vettem a telefonom és ahogy bejelentkeztem a Facebook-ba rögtön írt Kevin. Sóhajtottam, majd megnéztem az üzenetét.
Jó reggelt Gyönyörűség! Esetleg van időd egy idiótára? 
Pálinkás jó reggelt Kevin! :D Már ha az az idióta olyan jól néz ki és annyira édes, mint amilyen eddig volt! :)
Reméljük! 
Na, miről is lenne szó? 
Arról, hogy mekkora hülye vagyok! 
Nos, jó nagy! :D
Sajnálom a hülye féltékenységi rohamomat! Nagyon hiányoztál és nem tetszett, hogy vele aludtál, de tudom, hogy csak a legjobb barátod és 100%-ig bízom benned! Meg tudsz nekem bocsájtani? 
Természetesen! :) 
Szeretlek! 
Én is! De kérlek ne legyen több ilyen!
Nem lesz, ígérem!
Ebben a pillanatba sikítva rontott be a szobába Phoebe, majd az ágyra ugrott és rögtön utána Daisy, aki átmászott az ágyon, majd mögé bújt.
-   Tudom, hogy itt vagytok! - nyitott be gonosz vigyorral Louis és a "nagyon ijesztő" hangon beszélt.
-   Nyugi van! - mutattam rá mosolyogva.
-   Add át az ikreket! - mondta, mire elvigyorodtam és felugrottam az ágyon és terpeszben állva karba tett kézzel vigyorogtam Louisra.
-   Mert ha nem? - kérdeztem mosolyogva.
-   Akkor te is kapsz amiből Ők! - mosolygott.
-   Mit csináltak? - kérdeztem.
-   Felkeltettek minket úgy, hogy rajtunk és az ágyon ugráltak! - mondta.
-   Lányok! - néztem rájuk mosolyogva.
-   Ne! Jas, ments meg minket! - könyörgött nevetve Daisy.
-   Nos... - gondolkoztam el mosolyogva, majd amolyan "Én vagyok a komoly, gonosz bűnöző, emberkereskedő" vigyorral néztem a lányokra, majd Louisra. - Vidd Őket! - mosolyogtam.
-   Jó üzlet! - rázott kezet velem mosolyogva.
A hátára kapta a két lányt, majd kirohant velük. Én mosolyogva ugrottam le az ágyról és a zsebembe csúsztatva a telefonomat kimentem a szobából mosolyogva.
-   Mi ez a hatalmas mosoly? - lépett mellém mosolyogva Fizzy.
-   Kibékültünk a barátommal! - mosolyogtam rá.
-   A kis édes! - ölelt meg nevetve.
Én nevetve visszaöleltem.
-   Egyébként Én valami mást sejtettem, de majd elmondom, mert ebben a házban, még a falnak is füle van! - nevetett.
-   Rendben! - bólintottam mosolyogva.
Lementem, majd reggeliztünk. Utána Fizzyvel ketten kimentünk a kertbe és leültünk a hintaágyba.
-   Jól sejtem, hogy neked tetszik Louis? - kérdezte mosolyogva, mire a fejemet sóhajtva a vállára döntöttem. - Ezt igennek veszem! - mondta mosolyogva.
-   De inkább érzem magam egynek a rajongók közül, mint bárkinek a srácok köréből. - mosolyogtam rá.
-   Szerintem nagyon aranyos, hogy ennyire szereted a rajongókat! - mosolygott rám.
Én mosolyogva vállat rántottam.
-   Amúgy nagyon összeillenétek Louisval! - lökött meg mosolyogva. - Te annyira hasonlítasz rá! Mármint te is olyan vagy, hogy az ember rá néz még a szobában van, vissza néz és már a kertben rohangál valahol! - nevetett. - Meg imádni való vagy Boryval is és hárman olyan jó családot alkotnátok! - mosolygott.
-   Nem szereted Elt? - kérdeztem.
-   De igen, de teljesen más mint te! - mosolygott. - Én szurkolok, hogy összejöjjetek!
-   Bár ilyen könnyen menne! - sóhajtottam.
-   Ez ilyen könnyen megy! - mosolygott. - Elmondod neki és ennyi az egész!
-   Fizzy! - néztem rá.
-   Tudom, hogy mi volt köztetek! - lökött meg nagy mosollyal.
-   Jó, de az csak volt! - legyintettem.
-   Többször csókolóztatok és majdnem lefeküdtetek! - mosolygott.
-   Az csak volt! - rántottam vállat.
-   Képzeld el, ahogy azt mondja: Jasmine, szeretlek! - próbálta utánozni bátyja hangját.
-   Fizz! - mondtam nevetve, majd mindkettőnkből kitört a röhögés.
Mikor sikerült abbahagyni a röhögést újra normálisan beszélgettünk.
-   Ugye meghívsz a következő táncbemutatódra? - kérdezte mosolyogva.
-   Nem nagy szám! - legyintettem mosolyogva.
-   De meghívsz?  - kérdezte.
-   De meghívlak! - mondtam mosolyogva.
-   Olyan jó fej vagy Jas! - ölelt meg. - Nem olyan vagy velem, mint a bátyám haverja, vagy a nővérem, hanem mint a barátnőm! - mosolygott.
-   Jasmine mindenkivel olyan! - hallottam Louis hangját mögöttünk, mire Én ijedtemben leestem a hintaágyról, de hirtelen megállítottam a kezemmel, hogy ne üssön le. A szemüvegem Louis elé esett le.
-   Jasmine hozza a formáját! - nevettem, majd a szemüvegemért nyúltunk és filmekhez hasonlóan összeért a kezünk.
-   Úr isten! - kezdtem poénkodni. - Hozzámért! - játszottam az őrültet, majd felemeltem a kezem. - Soha nem mosok kezet! - hülyéskedtem tovább, mire mindketten nevettek.
Én visszaültem, pontosabban feküdtem, ugyanis a lábamat Fizzy ölébe tettem.
-   Ja, igen! - mosolyodtam el. - Én mindenkivel jó fej vagyok, mert Én ilyen penge vagyok! - mondtam lazán, majd feltettem a szemüvegem, mire megint mind röhögtünk.
-   Mi volt a téma csajok? - kérdezte Tommo.
-   A büdös lábad! - nézett röhögve Fizzy Louisra.
-   Szerintetek elérem a nagylábujjammal az orrom? Mármint ha a kezemmel segítek? - kérdeztem.
-   Nem! - vágta rá Louis.
-   Szerintem igen! - mosolygott Fizzy.
-   Ha elszakadt a gatyám az a kisebb gond, ha letörik a lábam, az már nagy! - mondtam, majd mosolyogva megfogtam a bokámat és elkezdtem húzni a lábam.
-   Nehogy megcsináld már! - mondta nevetve Louis.
Én elértem és boldogan engedtem el a lábam. Aztán gondoltam egyet és Fizzy orrát megböktem a nagylábujjammal nevetve.
-   A tiedet is elérem! - vigyorogtam.
-   És az enyémet? - kérdezte mosolyogva Louis.
-   Azt biztos nem! - ráztam a fejem. - Ha odáig elér a lábam, mutáns leszek! - néztem rá.
-   Én meg elájulok! - nevetett.
-   Nem büdös a lábam! - mondtam, majd az orromhoz húztam és megszagoltam. - Tényleg nem! - mosolyogtam.
-   Ne magadból indulj ki! - nevetett Fizzy Louisra nézve.
-   De mi volt ez az "elvonulunk mert titkolózunk?" beszélgetés? - kérdezte Louis, mire Fizzy rám mosolygott amolyan "na nyögd ki!" mosollyal.
-   Tudod a titkolózunk arról szól, hogy nem  mondjuk el senkinek! - néztem fel rá vigyorogva.
-   Tehát rólam beszéltetek? - kérdezte mosolyogva.
-   Nem drága egoista! - paskoltam meg az arcát nevetve.
-   Na engedj ide! - mondta, majd megkerülte a hintaágyat és megállt előtte.
-   Bocs, itt már nincs hely! - rántottam vállat mosolyogva, mire Fizz csak nevetett.
-   Ülj fel! - mondta, majd lassan feltornáztam magam.
Louis leült a hátam mögé, majd visszadőltem az ölébe.
-   Tökéletes! - mosolyogtam.
-   Tehát? - kérdezte mosolyogva.
-   Nem mondjuk el! - mosolygott rám Fizz.
-   Tehát leginkább a te titkod! - nézett rám mosolyogva Louis.
-   Igen. - vigyorogtam.
Nekem csipogott a telefonom, amit így kiszedtem a zsebemből és megnéztem. Kevin volt, de el se olvastam.
-   Most ne zaklass! - mondtam, majd lezártam a telefonom.
-   Csak nem összevesztetek megint? - kérdezte Tommo mosolyogva.
-   Nem, most csak nincs kedvem elmagyarázni neki hol vagyok meg ilyenek. - rántottam vállat, majd megint csipogott a telefonom, de ezzel nem is foglalkoztam.
-   És mióta vagytok együtt? - kérdezte mosolyogva Fizzy.
-   Nem tudom. - rántottam vállat. - Nem rég óta.
-   Jas nagyon romantikus lélek! - nevetett Louis.
-   Én az vagyok, de nem tudom órára pontosan! - néztem rá nevetve. - Azt se tudom milyen nap van! - mondtam.
-   Szerintem szerda. - mondta Fizz.
Ekkor csörgött a telefonom. Vicky volt. Én felvettem, majd kihangosítottam.
-   Szia! - köszöntem bele vidáman.
-   Mond, Doncasterben nincs térerő? - kérdezte mérgesen.
-   Miért ne lenne? - kérdeztem nevetve.
-   Ugyanis nem bírsz válaszolni, ha írok neked! - mondta, mire sóhajtottam.
-   Mi van? - kérdeztem.
-   Kösz, jól vagyok és te? - mondta mérgesen. - Így kell beszélni a legjobb barátnőddel?
Louis és Fizzy nevettek.
-   Csak nem ott van a kedves Apu? - kérdezte, mire elnevettem magam.
-   Ő is meg Fizzy is. - mondtam.
-   Amúgy csak azt akartam mondani, hogy van egy tervem! - mondta és hallottam, hogy mosolyog közben.
-   Na daráljad! - mondtam mosolyogva.
-   Összeszedünk még csajokat a táncsuliból és velük összerakunk egy csajos táncot és megcsináljuk a 1D szart. - mondta, mire nevettem.
-   Oké, benne vagyok, de meg kell hívnunk Fizzyt! - mondtam mosolyogva.
-   Hívd! - mondta lazán és elképzeltem, hogy legyint. - De hova menjek? - kérdezte.
-   Ezt nekem kell megmondanom? - kérdeztem értetlenül.
-   Hozzátok nem mehetek, mert nincs kit nyúznom, ugyanis te is és a kedves apuka is elutaztatok. Ginger fogalmam sincs merre van, biztos a göndörrel és fél óra múlva jön a bátyám. - mondta sóhajtva.
-   Menj enni! - mondtam.
-   Aha, anyukám főzött és megsértődik, ha egyedül elmegyek. - mondta, mire sóhajtottam.
-   Akkor csak úgy lógj meg! - mondtam.
-   Ch, a bátyám megkeres. - sóhajtott. - Gondolkoztam rajta, hogy megyek anyukádékhoz, de akkor Ő nézne hülyének! - mondta, mire elnevettem magam. - Na meg tökön szúrnám Jimet, ugyanis én nem fogok úgy ugrálni, ahogy Ő akarja! Maximum fordítva. - mondta, mire nevettem.
-   Megértem, akkor... - gondolkoztam. - Fogadj örökbe egy kutyát!
-   Itt vagy nekem te! - nevetett.
-   Én is téged! - forgattam a szemem. - Vegyél nekem ajándékot! - mosolyogtam.
-   Egy kocsi jó lesz? - kérdezte.
-   Az van, de jöhetne egy BMW. - mondtam mosolyogva.
-   Használt jó? - kérdezte, majd folytatta. - Mert akkor viszem a sarkon állót. Fehér. - mondta, majd elnevettük magunkat.
-   Amúgy sem jó, feketét akarok. - mondtam.
-   Meglesz! - nevetett. - Amúgy most vett egy újat a szomszéd srác, aki elég nagy piás! - gondolkozott hangosan. - Leitatom és nekem adja! - nevetett.
-   Jól van, az tökéletes lesz! - nevettem.
-   Francba, mennem kell. - mondta, majd le is tette.
-   Vick! - sóhajtottam nevetve.
-   Amúgy Ő miért nincs még börtönben? - kérdezte Louis, majd elnevette magát.
-   Senki sem tudja. - sóhajtottam és közben elnevettem magam. - Valószínű miattam.
-   Akkor oké. - nevetett Fizzy.
Louis valahogy mozgott - ami egy ember esetében nem meglepő - Én, mégis morcosan néztem fel rá.
-   Maradjál nyugton! - szóltam rá.
-   Hogy a kis fejed ne lökdössem? - kérdezte gügyögve.
-   Pontosan! - vigyorodtam el, majd újra kényelmesen elhelyezkedtem.
-   Srácok! - rohant ki Daisy, majd gondolkodás nélkül rám ült.
-   Olyan finoman ültél le! - mondta nyögve.
-   Hát, igen! - nevetett.
-   De mi a hír, amiért ide jöttél? - kérdezte Louis.
-   Az, hogy Anya megy vásárolni és veletek leszünk. - mosolygott vidáman.
-   Én megyek Anyával! - ugrott fel Fizzy, rám kacsintott, majd beszaladt.
Én megforgattam a szemem.
-   Ez mi volt? - kérdezte Louis.
-   Én tudom! - húzgálta a szemöldökét rám nézve Daisy.
-   Te tudod mit tanulj meg? - néztem rá mosolyogva, mire kérdőn nézett rám. - Sokkal finomabban rám ülni! - mondtam, mire elnevette magát.
-   Jönni fogsz még? - kérdezte nagy mosollyal.
-   Nem tudom... - néztem fel Louisra.
-   Nyilván! - bólintott mosolyogva.
-   És nem is mész haza? - kérdezte Daisy mosolyogva.
-   Ide is költözzek? - kérdeztem összehúzott szemöldökkel.
-   Louis szobájában tökéletes lesz neked! - nevetett.
-   Neked meg a táskámban! - kacsintottam, mire Louis is nevetett. - Majd kidugod a fejed és úgy foglak vinni, mint azokat a pincsi kutyákat! - nevettem.
-   Jasmine, annyit mesélt rólad Louis és... - mondta volna, de közbe vágtam.
-   Mennyit? - kérdeztem mosolyogva, majd Louisra pillantottam, aki egy "kicsit" vörös volt.
Daisy csak nevetett azon, hogy mennyire gonosz voltam.
-   Louis?! Vagy hívjalak inkább ráknak? - mosolyogtam rá gonoszan nevetgélve.
Daisy is jót nevetett a gonoszságomon.
-   Jas, ez nem vicces. - mondta, de mosolygott.
-   Jól van, befejeztem! - mondtam összenyomva az arcát.
-   Ez miért jó? - kérdezte. - Egyébként is te vagy a fiatalabb!
-   Mert olyan kis gyurmázni való képed volt kiskorodban! - mondtam mosolyogva.
-   És már nincs? - tettette a sértődötten.
-   Ha azt mondom, hülyén hangzik, meg elég hülyén jönne ki! - rántottam vállat mosolyogva.
-   Jól van! - mondta, majd Ő is összenyomta az arcom.
-   Ez mindennapos? - kérdezte Daisy.
-   Igen! - motyogtam és az Ő arcát is összenyomtam.
-   Miért nem hagyod abba? - kérdezte Louis.
-   Mert így aranyos vagy és kicsit leköptél. - engedtem el húgát és letöröltem az arcom.
Daisy rajtunk röhögött.
-   Te meg mindenkit puszilgatsz! - rántott vállat Louis.
-   Nem is! - ráztam a fejem. - Daisy-t még nem pusziltam meg! - mondtam, majd felültem és megpusziltam.
-   Tehát! - vigyorgott.
-   Nem puszilgatok mindenkit! - tiltakoztam. - Téged nem szoktalak puszilgatni! - vigyorogtam karba tett kézzel.
-   Senki nem érti miért! - mondta nevetve.
-   Mert nem vagy aranyos! - mondtam.
-   Most mondtad, hogy az vagyok! - vigyorgott.
-   Most azt akarod, hogy téged is puszilgassalak, hogy ne puszilgassak senkit? - néztem rá.
-   Azt akarja, hogy csak Őt puszilgasd! - nevetett Daisy.
Louis vigyorogva mutatott az arcára.
-   Ó, persze! - sóhajtottam, majd felültem. - Most miattad itt kell forgolódnom! - morogtam, majd megpusziltam az arcát és inkább ülve maradtam.
-   Srácok! - rohant neki hátulról a hintaágynak Phoebe, így azt meglökte előre, mire Én is Louis előre estünk.
Természetesen leesett a szemüvegem is.
-   Louis, ugye nem estél rá? - kérdeztem ijedten.
-   Megmentettem! - mutatta fel, mire nagyot sóhajtottam és elvettem, majd a fejemre tettem.
-   Hogy lehettek ilyen ingatagok? - nevetett Daisy.
-   Amúgy Én tökre szeretem a húgaidat! - mosolyogtam Louisra a földön fekve.
-   Juj! - sikított a két kicsi és rám ugrottak.
-   Már kevésbé! - nevettem, de ölelgettem Őket.
-   És engem nem? - kérdezte "sértődötten" Louis.
-   Gyere! - nyújtottam a kezem, mire Ő is rám ugrott. - Louis! - sikítottam nevetve.
-   Mi problémád? Nehéznek találod nádszál vékony habtestem? - kérdezte, mire felröhögtem.
-   Louis, ne mozgolódj már! - mondta nevetve Phoebe.
-   Bocs, hogy élek! - mondta Louis nevetve.
-   Jó, de pisilnem kell! - nevetett Phoebe.
-   Emberek, szálljatok le rólam! - nyögtem, mire legurultak. - Kösz! - mondtam nevetve.
-   Jas, annyira jó, hogy jöttél! - mosolygott rám Daisy.
-   Szerintem is! - mosolyogtam rá. - Phoebe, menjél pisilni! - mondtam nevetve, mire elrohant.
-   Holnap megyünk! - nézett rám Louis.
A délutánunk nagyon vicces volt, élveztem. Segítettem főzni Jay-nek, mert szegény közben a gyerekekkel is volt. Este Daisy és Phoebe úgy döntöttek, hogy velem alszanak, így az is vicces volt.

44. rész

* Louis szemszöge *

Mikor megérkeztünk, hátra pillantottam. Jas a fejét Bory hordozójának döntve aludt és a mutató ujját Bory fogta, aki szintén aludt. Eleanorral halkan kiszálltunk, mire kirohant Daisy és Phoebe. Már majdnem sikítottak, mikor a mutató ujjam, a szám elé emeltem. 

-   Alszanak a kocsiban! - súgtam, mire csöndben megölelgettek minket. 

Anya is kijött, majd Ő is megölelt. 

-   Egyem meg, mennyire édes az én unokám! - mosolygott. - De a fiam nem hozta volna el! - nézett rám mérgesen. 

-   Tudod Anya a turné, meg... - kezdtem volna, de belevágott. 

-   Tudom! - ölelt meg mosolyogva. 

-   Most hagyjam Őket a kocsiban? - kérdeztem. 

-   Semmiképpen sem! - mondta Anya. 

Halkan kinyitottam az ajtót, majd kivettem a hordozót, mire Jasmine eldőlt jobbra, Bory felébredt arra, hogy Jasmine ujja nincs a kezében és Jas szemüvege leesett és természetesen Jasmine is felkelt. 

-   Gratulálok kicsi fiam, nagyon ügyes vagy! - ütögette meg a vállam Anya. 

Jasmine fáradt fejjel nyúlt a szemüvege után. 

-   Ha eltört nekem annyira végem! - mondta ijedten, majd megvizsgálta és megnyugodott, majd feltette. 

Mikor ránk pillantott egy percre tányér nagyságúra nőttek a szemei. 

-   Ne! - mondta a fejét rázva. - Ő az anyukád? - mutatott meglepetten Anyára, mire bólintottam. - Hazudsz! - jelentette ki, mire meglepetten néztünk rá. - Nem lehet az anyukád! - rázta a fejét. 

-   Miért? - értetlenkedtem. 

-   Mert tuti hogy a tesód! - mondta. 

-   Jas, Ő az anyukám! - nevettem. 

-   De... - dadogott. - Maga annyira gyönyörű! Már bocsánat, hogy ilyen tapintatlan vagyok, meg minden de nem lehet! - dadogott, mire Anya elmosolyodott. 

-   Nyugodtan tegezz és de Louis anyukája vagyok! - nevette el magát. 

-   Én elásom magam! - szállt ki Jasmine. - Én vagyok az egyetlen aki ilyen tökéletesen pocsék? - kérdezte, mire elnevettük magunkat. 

-   Gyönyörű vagy Jasmine, hidd el! - ölelte meg Anya, mire Jasmine mosolyogva visszaölelte. 

-   Juj! - ugrott egyet Jas. - Most nagyon utálsz, ugye? - kérdezte Anyától. - Mert őszintén szólva nem is köszöntem, be se mutatkoztam, csak olyan voltam egy hülye és aludtam és aztán olyan voltam mint egy álszent most meg össze-vissza magyarázok! - mondta Jasmine félve, mire Anya elnevette magát. 

-   Nagyon aranyos lánynak tűnsz, ne aggódj! - nevetett Anya. - Nem fogunk megenni, csak légy önmagad! - simogatta meg Jas karját. - Sok jó dolgot hallottam rólad! - mondta, mire rászóltam.
-   Anya! - szóltam rá, mire Jas csak kuncogott.
-   Jobb mintha szidtál volna! - nevetett Jasmine.
-   Na, végre önmagad vagy! - öleltem meg.
-   Louis, összenyomsz! - nevetett, mire elengedtem.
Jasmine észrevette, hogy Deborah folyamatosan Őt nézni mosolyogva.
-   Téged is felkeltett? - gügyögött mosolyogva neki. - Tudod apád nem gondolkozik, mielőtt cselekszik, Ő ilyen szélvész, de semmi gáz, reméljük veled nem csinál majd ilyeneket! - vigyorgott, mire elnevettem magam és meghúztam a haját.
Hirtelen felegyenesedett és olyan "nagyon mérges vagyok, csak el ne röhögjem magam" fejet vágott.
-   Boo! - bökött meg Anya. - Viselkedj! - mondta, mire nagy szemekkel néztem rá.
-   De Jas... - mondtam volna, mire Jasmine győztes vigyort varázsolt az arcára.
-   Bírom anyukádat! - mosolygott huncutan, mire Anya elnevette magát.
-   Úgy látszik itt mindenki ellenem van. - forgattam a szemem.
Jasmine bemutatkozott az ikreknek is, majd bementünk. Természetesen Deborah rögtön üvölteni kezdett, mert annyira borzasztó ez a hordozó!
-   Gyere! - kötötte ki Jasmine. - Amúgy nem hiszem, ennyire rossz, hogy mindenhová hordozzák a kis fenekedet! Nagyon kényelmesnek tűnik és neked még csak moccannod sem kell! - mondta Jas, majd mosolyogva kivette Boryt és levegőbe emelte a feje fölé, mire Deborah hangosan kacagott.
Nagyon aranyos volt, imádom, hogy ennyire szereti Jasminet.
-   Odaadlak a nagymamádnak, mert szegény még nem is látott! - mondta, majd odaadta Anyának és leült az egyik fotelbe.
Eleanor mosolyogva az ölembe ült.
-   Anya Ernest gyurmát ragasztott a hajamba! - jött le kétségbeesetten sikítva Phoebe.
-   Kislányom, életemben először tartom a kezemben az unokámat! - nézett rá sóhajtva Anya
-   El segítesz? - kérdezte tőle a kislány.
-   Nem tudod kiszedni, csak ha kivágod! - mondta Eleanor, mire Phoebe ijedt arccal nézett rá.
-   Segítsek? - kérdezte mosolyogva Jas. - Biztos, hogy ki tudom szedni! A saját hajamból kiszedtem a rágót és a húgom összes osztálykirándulására mennem kellett kísérőnek, hogy kiszedjem a lányok hajából a rágót a fiúkéból, pedig az autókat. - sóhajtott.
-   És nem vágtad ki? - kérdezte ijedten.
-   Nem. - nevetett - Látsz rajtam kopasz foltot? - kérdezte nevetve Jasmine.
-   És nem fog fájni? - kérdezte.
-   A legjobb barátnőm elaludt miközben éppen egy egész csomag rágót operáltam ki a hajából, tehát ígérem, hogy nem fog! - mosolygott Jas.
-   Oké. - mondta és elmosolyodott.
-   Gyere! - mondta mosolyogva, mire leült a két lábfeje közé a földre, így a haja pont kézmagasságban volt.
-   Félek! - mondta Phoebe.
-   Ígérem, hogy nem téplek meg! - nevetett Jasmine aranyosan, majd óvatosan elkezdtem kiszedni a gyurmát a hajszálai közül.
-   De Ernest hogy ragasztotta bele? - értetlenkedett Eleanor.
-   Nem tudom! - mondta Phoebe.
-   Érdekes. - nevettem.
-   De Daisy nem kapott gyurmát, ugye? - nézett rá nevetve Anya.
-   Nem, csak Én nyertem. - nevetett a húgom.
-   Anya! - szaladt le Fizzy, majd meglepetten nézett körül. - És Louis és Eleanor és Deborah és... - nézett Jasminere, aki rá nézett, majd Fizzy elmosolyodott. - Te vagy Jasmine! - mutatott rá nagy mosollyal. - Tökéletesen illik rád a leírás! Bár csodálom, hogy szemüveg van rajtad, ahhoz képest, hogy Louis elmagyarázta, hogy mennyire utálod! - mosolygott rá.
-   Hűha, itt mindenki ismer? - nevette el magát Jas.
-   Miért fogjuk munkára a vendéget? - kérdezte Fizzy. - Te mit csináltál? - kérdezte Phoebetől.
-   Ernest a hajamba nyomta a gyurmát és Jas kiszedi és nem vágja ki! - magyarázta Phoebe.
-   Oké, így világos! - bólintott. - Juj Deborah! - kukucskált rá Anya válla fölött.
A húgaim jól elvoltak a lányommal, bár ebben nem kételkedtem. Mikor Jas készen lett, egy nagy kupac kék gyurmát tartott a kezében, majd elnevette magát.
-   Ezt Én a helyedben megőrizném! - nevetett Jasmine Phoebere.
-   Köszi! - ölelte meg Phoebe.
Nagyon jól elvoltunk egészen estig, amikor is következett a fürdetés. Ernest és Doris még a könnyebb kategória, de Bory! Mondjuk Anyának prímán sikerült fél óra alatt és nem úszott a vízben a fürdő. Lehozta Boryt, mire Jasmine mosolyogva vette át.
-   Mindenki ügyesebb nálam? - kérdeztem duzzogva.
-   Igen! - vágta rá egyszerre Anya, Jasmine, Daisy, Phoebe és Fizzy mosolyogva.
-   Aludj jól! - puszilta meg Jas Bory fejét, majd elvettem tőle.
Szerencsére már evés közben elaludt.
Mikor lementem Jasmine éppen az ikrekkel szórakozott, akik nagyokat nevettek. El Anyával beszélgetett a konyhában, míg Fizzy nevetve nézte a 3-ast a kanapén. Én a kanapé háttámlájára támaszkodtam, majd megpróbáltam kiszedni belőlük mi ilyen vicces.
-   Mi a röhögés tárgya? - kérdeztem.
-   Nem... bírom... elmondani... - mondta a nevetés miatt szakadozva Daisy.
-   Mutasd meg neki! - mondta nevetve Fizzy.
Jasmine rám nézett, megfogta a szemüvegét, majd elkezdte lassan egyre távolabb vinni a szemeitől, így egyre nagyobbnak látszottak a szemei, majd mikor már hatalmasak voltak hülye fejet vágott és bandzsított, amin Én is felnevettem.
-   Ezzel kezdtük, aztán azóta már minden variációt kipróbáltam! - nevetett Jas.
-   Roppant érett gondolkodás! - nevettem.
-   Jól van, na! - bökött meg Daisy.
-   Mert te olyan roppant érett vagy! - nevetett Jas.
Imádom, mikor ilyen vidám és nevetgél. Néha titokban elképzelem mennyire jó lenne, ha mi ketten együtt lennénk és nap mint nap megcsókolhatnám, amikor csak akarom, de ezt nem tehetem.
A vacsora után Én kimentem a kertbe El-lel.

* Jasmine szemszöge *

A nap legjobb pontja vacsora után következett, mikor Jay elővette a fényképalbumot. Én vigyorogva vártam, hogy láthassam a régi Louist.
-   Előre szólok, hogy nincsenek időrendi sorrendben a képek, meg semmi ilyesmi! - mosolygott rám Jay.
-   Nem hinném, hogy van olyan ember, akinek annyi ideje van, vagy türelme, hogy gondol egyet leül és rendezgeti a fényképeket! - néztem rá mosolyogva. - Ha mégis, akkor biztosan nem Én és díjat érdemel! - mondtam, mire Jay csak nevetett.
-    Úr Isten! - mondtam mosolyogva, mikor megláttam az első képet. - Biztos, hogy ez a kisbaba Louis? - kérdeztem  mosolyogva meglepetten, mire Jay csak nevetett.
-    Biztos, de akkor még sokkal kevesebb gond volt vele! Nyugodt életem volt mellette. - mondta, mire nevettem.
-    Jó neked, Én így utólag sajnálom anyukámat! - mondtam mosolyogva.
-    Meglepett milyen nehéz egy kisbabával, ugye? - kérdezte büszke mosollyal.
-    Nem is kicsit! - nevettem.

 A következő képet nem bírtam nevetés nélkül, de Jay is csak nevetett rajta. Nekem muszáj volt lefényképeznem ezt a képet.
-   Egyébként nem volt ronda régebben sem! - néztem Jayre.
-   Sem? - kérdezte mosolyogva.
Én lesütöttem a szemem szégyenlősen mosolyogva, mire Jay a kezét a combomra tette.
-    Ne szégyelld! - mosolygott rám biztatóan. - Nem mondom el neki, ne aggódj!
-    Köszönöm! - öleltem meg mosolyogva.
-    De neked van barátod, nem? - kérdezte.
-    Mondhatni, hogy van... - mondtam bizonytalanul.
-    Mi rosszat tett? - kérdezte mosolyogva.
-    Féltékenységi rohamot kapott, pedig összesen két napot töltöttünk együtt rendesen. - sóhajtottam.
-    És szerelmes vagy? - kérdezte.
-    Azt nem mondanám, de megvagyunk. - rántottam vállat.
-    Ismerem az ilyen kapcsolatokat és nem tartanak sokáig, hidd el! - sóhajtott.
-    Tudom, de... - próbáltam megfogalmazni.
-    Ő szeret téged és végül is jó vele, csak nem igazán szereted! - nézett rám, mire elmosolyodtam.
-    Pontosan. - bólintottam halvány mosollyal.
-    Nem mondom, hogy rossz, csak ne számíts semmi hosszúra! - mondta mosolyogva, mire bólintottam.

 -   Ez a kép most tök aktuális! - mutattam rá nevetve.
-    Azért majd figyelj Boryra! - mondta nevetve Jay.
-    Mi történik? - ült le mellém Daisy. - Ó, leégetjük Louist? Azt bírom! - mondta vigyorogva, majd közelebb húzódott hozzám, hogy lássa a képeket és a fejét megtámasztotta a vállamon.
-    De neki nem szólunk! - mondta Jay.
-    Majd ha kiröhögtem magam agyon szívatjuk! - pacsiztam a kis Tomlinson hugicával.
-    Na, haladjunk tovább! - lapozott nevetve Daisy.
Oké, biztos hogy vele folyamatosan Louis vérét fogjuk szívni és sejtésem szerint Phoebe is benne lesz ebben, ugyanis Ő is kis pimasz, mint a bátyjuk.
-    Ez mi? - nevetett Daisy a rózsaszín ruhájú lányra mutatva.
-    Ez drágám egy Barbie! - nevettem és Jay is nevetett rajtunk.
-    Ő amúgy Hanna, Louis nagyon nagyon volt barátnője. - mondta Jay.
-    Nagyon nagyon volt? - kérdeztem vissza nevetve a csodás szókapcsolatra.
-    Jól van, akkor nagyon régi. - nevetett.
-    Nagyon szexi! - nevettem, mire Jay és Daisy is felnevettek.
-    Min nevetgélünk? - kérdezte Phoebe, mikor leért az emeletről.
-    Hát a nagyon szexi bátyánkon! - nevetett Daisy.
-    Jövök! - ugrott az ölembe Phoebe.
-    Te hülye a kezem! - lökte meg Daisy.
-    Nem láttad, hogy érkezem? - kérdezte.
-    Mivel ide röppentél? - nézett rá mérgesen Daisy.
-    Lányok! - szólt rájuk Jay, mire újra a képekre figyeltünk.
-    Fú Jas, ez még szexibb! - mutatott a képre röhögve Phoebe, majd felmutatta és mi is felröhögtünk.
-    Lányok, Boo nagyon fog örülni ennek, ugye tudjátok? - kérdezte nevetve Jay.
-    Te kezdted Anya! - mondták egyszerre.
-    Tehát téged fogunk beköpni! - nevettem.
-    Rendben. - sóhajtott nevetve Jay.
-    Várjatok! - mondta Phoebe, majd kiugrott az ölemből és berohant a konyhába.
Valamit zajongott, ami elég hangos volt, mert Louis és Eleanor bejöttek a zajra. Jay és Én egyszerre elkaptuk az albumot és a hátam mögé rejtettem, amiben Daisy segített, majd szinte rajtam ülő Daisy az arcát a vállamra temetve nevetett az előző akciónkon.
-    Ez mi volt? - kérdezte Louis.
-    Mármint mi mi volt? - kérdezte Daisy.
-    A hang. - mondta El.
-    Csak Phoebe. - legyintett Jay.
-    És mi a más, ami volt? - kérdezte Tommo gyanakodva.
-    Más nem volt! - vigyorogtam.
-    Valami tuti, hogy volt! - nézett ránk összehúzott szemmel.
-    Semmi nem volt! - néztem vissza rá összehúzott szemmel mosolyogva, majd hogy jobban látszódjon levettem a szemüvegem.
Daisy nem bírta abbahagyni a röhögést és Louis is elnevette magát.
-    Na folytassuk! - jött vissza egy zacskó chips-szel Phoebe.
-    Mit? - nézett rá vigyorogva Louis, mire a kislány megijedt.
-    Semmit! - vigyorgott rá ártatlanul, majd elkezdett felénk araszolni.
-    Valamit csináltatok, amiről nem akarjátok, hogy tudjak! - mondta Louis.
-    Mi semmi olyat nem tennénk! - mondtam, mire Daisy megint csak röhögött. - Ugye azért nem köpködöd össze a pólóm? - néztem rá nevetve, mire még jobban nevetett.
-    Majd kiderítem! - nézett ránk gyanakodva Louis, majd hátat fordított így Phoebe vigyorogva seggbe rúgta játékosan, majd röhögve ugrott az ölembe.
-    Véged! - jött közelebb Louis.
-    Jasmine! - bújt a karjaim közé Phoebe nevetve.
-    Menjél! - mutattam a kert felé Louisra nézve mosolyogva.
-    Mit mutogatsz? - kérdezte mosolyogva olyan "na mi van kicsi?" fejjel. - Te is kérsz?
-    Nagyon bátor vagy! - vigyorogtam magabiztosan. - Pedig ha körülnézel, elég sokan vagyunk ellened! - mosolyogtam.
-    Itt te vagy az egyetlen, aki talán kihívás lehet nekem! - mosolygott magabiztosan.
-    Igen? - kérdeztem vigyorogva felhúzott szemöldökkel. - A kis szövetségeseim nem? - utaltam az ikrekre.
-    Fél kézzel! - legyintett.
-    Oké Bátyó, holnap lejátsszuk! - vigyorgott magabiztosan Daisy.
-    Oké! - vigyorgott Louis, majd kimentek megint a kertbe.
Mi tovább néztük a fotókat. Az utolsó kettőn nem tudtunk olyan jót nevetni. de azért ezeken is hülyéskedtünk, mert hát az nem maradhat el! Közben Phoebe megpróbált úgy etetni, hogy nekem háttal ült az ölemben, ami így elég vicces volt.
-    Igen, az a szemem! - mondtam nevetve, majd lejjebb tolta a kezét. - Az már az orrom! - nevettem, majd harmadjára sikerült a számba adnia a chipset.
-    Oké, ezt fejezd be, mert már a te hátad, az Én pólóm és az arcom tiszta morzsa a kanapéról ne is beszéljünk! - nevettem.
-    Anya, hozd a dobozt! - utasította Daisy.
 Jay egy cipős dobozzal tért vissza. Abból válogattuk a képeket és a jobbakat igazából nagyon meg se néztük, csak a vicceseket.
-    Juj! Jasmine, ezt nézd! - tol elém egy képet Daisy nevetve.
-    Micsoda kocka has! - mondtam röhögve.
-    Fúj! - mutatott a képre nevetve Phoebe.
-    Nem tetszik? - kérdeztem nevetve.
-    El megy tőle az étvágyam! - nevetett.
-    Nézd milyen szép Phoebe! - mondogattam nevetve, miközben az arcába nyomtam a képet.
-    Rosszat fogok álmodni! - nevetett.
-    Ezt nézd! - adott oda nevetve egy képet Jay, amin Louis "nagyon menő" egy focilabdával a fején.
-    Ú, micsoda modell! - nevetett Phoebe.
-    Hülye! - nevettem.
-    Már tudjuk miért kellett hetente új labdát venni! - nevetett Jay, mire felnevettünk.

 -  Jasmine, ezt a menő szemüveget nézd! - mutatta a kezében lévő képet Phoebe.
-   Ilyen is kell! - nevettem. - Ebben Én sokkal menőbb lennék!
-   Biztosan! - röhögött Jay is.
-   Főleg ha felvennél hozzá egy motoros szerkót! - nevetett Daisy.
-   Ó, nekem muszáj szereznem egy ilyet! - nevettem.
-   Várjatok! - szaladt fel nevetve Daisy, majd pár perc múlva a napszemüveggel tért vissza.
-    Kérem! - mondtam nevetve, majd levettem a szemüvegem és feltettem azt a csodát.
-   Így, tökéletes és ezt meg rá! - tette fel a rendes szemüvegemet is Phoebe nevetve.
-   Nagyon menő! - nevettem, majd előkaptam és csináltunk pár selfiet úgy, hogy mind benne voltunk és a kép is és Én természetesen két szemüvegben.
-   Jasmine! - adott a kezembe egy képet Jay úgy, hogy közben folyt a könnye a nevetéstől.
-   Ezt lefényképezem! - mondtam nevetve, majd lefotóztam és beállítottam Louis hívó képének.
-   Nagyon boldog lesz, ha meglátja! - nevetett Daisy.
-   Küld el ezt! - nevetett Phoebe.
-   Átküldtem! - mondtam nevetve.
-   Ez nagyon szexi modell! - nyújtott egy képet röhögve Daisy.
-   Az a fej! - mutattam rá nevetve. - Olyan "nagyon szexi vagyok félmeztelenül" - játszottam el a képet nevetve, mire mind rajtam röhögtek és Én is.
Nagyon jó csapat vagyunk! Én a legjobb haveromat, Jay a fiát az ikrek, pedig a bátyjukat cikizik! De nem gáz, mert csak is szeretetből... nagyjából. De hát ez nem gonoszság! Mi csak jól szórakozunk a képeken!
-   Nem hihetetlen, hogy volt barátnője? - mutatta nekem nevetve a képet Phoebe.
-   Itt már kb. úgy néz ki mint most! - nevetett Daisy.
-   Majd meg nézzük! - mondtam nevetve és egy külön kupacba tettem a képet.
-   De komolyan, hogy volt barátnője? - kérdezte nevetve Phoebe.
-   Jasmine, te nyilvánosan vonulnál egy ilyen kinézetű sráccal? - kérdezte a képre mutatva nevetve Daisy.
-   Bezárnám a pincébe! - nevettem.
A következő képek bevezetése volt az egyik legjobb:
-   Vajon mennyit fizethetett a lánynak? - kérdezte nevetve Daisy, miközben odaadta a kisebb kupacot, amin mind jót röhögtünk.
-   Na ezen igazi disznó feje van! - mutatott a következő képre nevetve Phoebe,.
-   Sokkal idősebbnek tűnik a csaj, amúgy! - mondtam.
-    Biztos valamelyik tanárt fizette le! - nevetett Phoebe, mire mind felröhögtünk.
-    Valaki emlékszik a nevére? - kérdezte Daisy.
-    Jaj, Én már nem! - nevetett Jay. - Hanna-ra még igen, de hogy Ő ki lehetett, arról fogalmam sincs! - nevetett.
-   Ez sokba kerülhetett! - nevetett Daisy a csókolózós képre mutatva, mire felnevettünk.
-   Nagyon sokba! - nevetettem.
-   Jasmine, nem akarsz egy ilyen kabátot? - mutatott a képre nevetve Jay.
-   Ó, dehogynem! - nevettem.
-   És a napszemüveggel fogod hordani! - nevetett Phoebe.
-   Ezeket fogom kérni karácsonyra! - nevettem, mire mind felnevettünk.
 Utána ilyen sima egyszerű képek következtek, amiken nem nevettünk annyit, de azért azokat sem hagytuk hozzászólás nélkül! Csúnya dolog lett volna, ha azokat nem tiszteljük meg a sok "okossággal", ami a fejünkbe szorult! Na meg persze azért azok sem voltam semmik meg kell hagyni! Louis mondjuk kb. kinyírna minket, ha tudná mi folyik itt, de amiről nem tud az nem fáj neki!

-  Lányok, sosem tagadtátok le? - mutattam a képet, amit találtam, mire mind felnevettek.
-   Amúgy tök jó, hogy nem vitt minket, mikor a barátaival járkált! - elmélkedett Phoebe, mire felnevettünk. - De most komolyan! Milyen csodás lett volna, ha ilyen gyönyörűségeken szereplünk? - nevetett.
-   Szerintem azt senki nem akarja! - nevettem.
-   Az a legrosszabb, hogy néha nálunk szerveztek ilyen bulikat és utána takaríthattam! - nevetett Jay.
-   Képzelem! - nevettem. - Néha csak be kell lépni a szobájába és az ember nem akar bulit szervezni, mert meglátja mi lesz utána és inkább feladja! - nevettem.
-   Kis piás! - adta oda nevetve Jay.
-   De jó, hogy rólam nincsenek ilyen képek! - nevettem.
-   Miért nincsenek? - kérdezte Daisy.
-   Anyukám a húgom miatt nem szerette, ha bulizni jártam, sőt nagyon nem is volt otthon semmi pia, mert Cassie olyan kis börtöntöltelék volt, mint ti és ha Én ittam bármit, mondjuk sört, jött és beleivott! - nevettem.  - Volt olyan, hogy nem bírtuk elképzelni, hogy mi baja, aztán vigyorogva azt mondta, hogy ivott olyan üdítőt, mint Én! - nevettem.
-   Akkor te voltál a jobbik tesó? - kérdezte mosolyogva Jay.
-   Nem, igazából mindketten rosszak voltunk. - nevettem. - Igazából tuti Én lettem volna a rosszabb, csak minden hülyeségemet megtanítottam a húgomnak, így Ő is rossz volt meg Én is. - nevettem.
-   Te ilyen rossz vagy? - nevetett Daisy.
-   Nálatok rosszabb? - néztem rájuk. - Nem, olyan nincs! - nyújtottam rájuk a nyelvem.
-    A kis okos! - adott egy kisebb kori képet nevetve Jay.
-    Mint egy kis osztályelső! - nevettem. - Mint Én a szemüvegemben. - nevettem.
-    Te szép vagy szemüvegben! - mosolygott Daisy.
-    Dehogy is! - ráztam a fejem.
-    De igen, de nem fogod elhinni! - nevetett Jay.

 -   Itt ilyen kis rossz! - nevetett Jay.
-   Mert hogy most is az! - nevetett Daisy.
-   Szerintem majd nagypapa korában is az unokáit tanítja majd a saját csínytevéseire! - nevettem.
-    Igen! - nevetett Phoebe.
-    Szegény Deborah! - nevettem.
-    Ezek már a cukik! - mosolygott Jay.
-    Olyan, mintha beállította volna valaki és vastagon befújta volna hajlakkal, hogy így maradjon! - nevetett Phoebe, mire felnevettem.
-    Csak is ez a hasonlat jutott eszembe! - nevettem, mire mindenki nevetett.


 -   Mikulás manója! - nevettem a következő képen.
-    De tök cuki ezzel a gomba hajjal! - nevetett Daisy.
-    Szerintetek levágatná ilyenre? - kérdezte nevetve Phoebe.
-    Biztosan! - nevetett Jay.
-    Ez is a karácsonyi kívánságod lesz! - nézett rám nevetve Daisy.
-    Csakis! - nevettem.


 -   Hát ez nagyon édes! - mondtam mosolyogva.
-    Bár maradt volna belőle valami ilyesmi! - nevetett Daisy.
-    Biztos maradt benne, csak szegényke azóta szörnyen rossz lett és elfelejtette! - nevetett Jay.
 -    És a következő ajándékom ez a sapka! - mutattam a képre nevetve.
-    És biztos vagy benne, hogy jó rád? - kérdezte nevetve Phoebe.
-    Igen! - vigyorogtam.
 -   De édes! - adta oda Daisy.
-    Kinek a feneke van a háttérben? - mutatott rá nevetve Phoebe.
-    Te komolyan csak ezt vetted észre? - kérdeztem nevetve.
-    Nem, csak elég szembetűnő egy segg a képen! - nevetett, mire felröhögtünk.
-    Ez a bal fölső de édes! - mutattam a képre mosolyogva, mikor megkaptam.
-    Juj tényleg! - mondta nagy mosollyal Phoebe.
-    Nem találtál sehol segget? - kérdezte tőle nevetve Daisy.
-    Nem! - nevetett.
-    Istenem, ez nagyon édes! - vettem a kezembe a legutolsó képet.
-     Mi az a pofi? - mutatta mosolyogva
-     Louis! - kiabáltam, mire csak visszakiabált.
-     Mi van Jas? - kiabált.
-     Told be a képed, ha a vendég hív! - kiabálta neki nevetve Daisy, mire bevánszorgott.
-     Hát igen! - vigyorogtam rá fölényesen.
-     Mi van? - kérdezte rám nézve.
Én mosolyogva felállítottam Phoebe-t, Louis elé léptem, megcsíptem az arcát vigyorogva és meghúzgáltam óvatosan.
-    Nagyon édes voltál! - mondtam mosolyogva, majd elengedtem és visszaültem, majd Phoebe visszaült az ölembe.
-    Ezért behívtál? - kérdezte.
-    Talán zavar? - kérdeztem mosolyogva.
-     Várjunk, ti képeket néztetek rólam? - kérdezte nagyra nyílt szemekkel mérgesen.
-    Igen és tartozol egy kabáttal, egy napszemüveggel, illetve gomba hajad lesz! - soroltam vigyorogva.
-    Ez komoly? - kérdezte savanyú képpel.
-   Annyira nem volt gáz! - nevettem.
-   Persze, tuti hogy végig röhögtél! - nézett rám mérgesen Tommo.
-   Nem, a baba képeiden nem, mert azok nagyon édesek! - mosolyogtam rá.
-   Mi van már? - lépett be Eleanor.
-   Megyek. - mosolygott rá Louis.
Még beszélgettünk, majd mind megfürödtünk és utána elmentünk aludni. Én száműzve lettem a vendégszobába, ami amúgy tök természetes, de Én Louisval akartam aludni! Na jó, igazából mindig vele akarok, de most meg főleg!