2016. március 16., szerda

54. rész

Reggel mindkettőnket Bory ébresztett azzal, hogy piszkálta az arcunkat.
-   Jó reggelt szépség! - mosolyodtam el.
-   Jó reggelt szépségek! - mosolygott Lou.
Összeszedtük magunkat és Deborah-t, majd lementünk reggelizni. Természetesen már mindenki ébren volt és nyugodtan eszegetett.
-   Ti mindig eddig fogtok aludni? - kérdezte mosolyogva Liam.
-   Király lenne. - mosolyodtam el. - Utálok hajnalban kelni.
-   De miért keltél olyan korán? - kérdezte Lou.
-   Nem tudom... - kuncogtam.
-   Miattam? - kérdezte csodálkozva Louis.
-   Nem... - mondtam vékony hangon, halkabban és elnyújtva.
-   Vagyis igen. - mondta, majd leültette Bory-t Gin ölébe és visszafordult hozzám. - Soha többet nem akarom, hogy miattam legyél szomorú, vagy bármi ilyesmi! - döntötte a homlokát az enyémnek, ami kis mosolyt húzott a számra. - Oké? - kérdezte és Ő is elmosolyodott.
-   Oké. - motyogtam kicsit elpirulva, ugyanis éreztem, hogy mindenki minket figyel.
-   És ettől ne pirulj el, mert Én el szeretném mondani a világnak, hogy mennyire csodálatos lány a barátnőm. - mosolygott, mire megfogtam a kezét.
-   Szeretlek. - mosolyogtam rá.
-   Én is. - mondta és nagy mosollyal megpuszilta az orrom.
Reggeli közben megcsörrent a telefonom: Zara. Gyorsan felkaptam, de visszamentem reggelizni.
-   Na mizu van? - kérdeztem mosolyogva.
-   Jössz próbálni? - kérdezte vidáman.
-   Mi a jó rákot próbálunk? - kérdeztem értetlenül, miközben állva a székem mellett a számba tömtem egy falat rántottát.
-   Kitaláltunk egy tök jót, majd elmesélem! - mondta izgatottan.
-   De mi az a nagyon jó? - kérdeztem értetlenül teli szájjal.
-   Te közben zabálsz? - kérdezte nevetve, mire elnevettem magam.
-   Igen, mert Én nem kelek hajnalban. - nevettem.
-   Amúgy ez egy ilyen nagyon szexi tánc lesz. - mondta izgatottan.
-   Nagyon szexi... - gondoltam át. - Szerepelni akarok Én ebben? - kérdeztem összehúzott szemmel.
-   Ha elég szexinek érzed magad hozzá! - nevetett.
-   Elég szexinek érzem magam? - nevettem. - Nem, de mit gondolsz, elég szexi vagyok? - kérdeztem és megint egy falatot a számba tömtem.
-   Elég szexi vagy! - ölelte át a derekam Lou vigyorogva. - Sőt, túl szexi vagy. - kacsintott.
-   Louis benne van! - nevetett.
-   De ki jön még? - kérdeztem.
-   Cami, Meghan, Te, Vicky-t még megfűzöd és Én. - magyarázta.
-   Oké, de hol akarod előadni? - kérdeztem.
-   Majd elmesélem. - mondta kuncogva.
-   Ez már rossz! - nevettem. - Na, mondjad csak, kinek a hálójában kell táncolni? - kérdeztem röhögve, mire Ő is röhögni kezdett.
Ittam, miközben vártam Zara válaszát.
-   Hát, neked Louis hálójában. - kuncogott, mire félre nyeltem, majd mikor sikerült nem megfulladnom, röhögtem.
-   Te találtad ki, vagy esetleg Ő adta az ötletet? - kérdeztem nevetve, miközben Lou hátát simogattam.
-   Nem Én találtam ki, hanem Camilla. - mondta nevetve.
-   És muszáj az Ő hálójában táncolnom? - kérdeztem röhögve. - Nem választhatok?
-   Ha Louis nem bánja! - nevetett.
-   Én bánnám! - mondta határozottan, de az arcán szórakozottság ült.
-   Jól van, most nem veled beszélek! - simogattam meg a fejét, majd elnevettem magam.
-   Kinek a hálójában akarsz táncolni? - kérdezte Apa.
-   Apukád is ott van?! - csodálkozott.
-   Igen, de mi ilyen fontos benne? - nevettem.
-   Tuti, hogy hasonlítasz rá! - mondta vigyorogva.
-   Igen, apukámra hasonlítok jobba, de ez most így miért fontos? - nevettem.
-   Mert néha túl laza vagy. - mondta. - Anyukád biztos, hogy nem ennyire laza.
-   Oké, mit szeretnél még? - nevettem.
-   Lekoptatsz? - nevetett. - Amúgy csak azt, hogy jössz-e próbára?
-   Nem tudom, mikor lesz? - kérdeztem.
-   Fél óra múlva. - mondta.
-   Elviszel? - mosolyogtam Lou-ra.
-   Elviszlek. - mosolygott. - De megnézhetlek?
-   Nem! - vágta rá Zara.
-   Jó. - mosolygott Louis.
-   De siessetek! - sürgetett.
A próba vicces volt, de egész jól összeraktuk amit akartunk. Mikor hazaértünk Apának sajnos mennie kellett, így tőle elbúcsúztunk. Deborah aludt, így még élvezhettük a szünetünk utolsó napját.
Louis a vállamat átkarolva nézte a tv-t, míg Én a mellkasára döntöttem a fejem és ilyen módon pihentünk az ágyamon.
-   Mikor mondjuk el a világnak, hogy együtt vagyunk? - fordult felém mosolyogva Louis.
-   Nem tudom, mikor akarod? - mosolyogtam rá.
-   Mondjuk holnap? - vigyorgott.
-   Miért mi lesz holnap? - kérdeztem.
-   Egy díjátadó. - mosolygott. - És akkor nem elmondjuk, csak tökéletesen jelezzük.
-   Benne vagyok. - mosolyogtam. - De hova is teszed a kedves kislányod? - kérdeztem mosolyogva.
-   A kedves anyukám biztos vigyáz majd rá. - mosolygott vissza és ugyan olyan hanggal mondta, mint Én.
-   Nem vicces! - nyújtottam rá a nyelvem.
-   Tudom, hogy jól utánoztalak! - puszilta meg az arcom.
-   Hát ez nem így volt, de ha ilyen boldog vagy tőle, kérek még egy puszit! - vigyorogtam rá.
-   Nem azért kapod, mert kedves vagy! - figyelmeztetett, majd megpuszilt.

~másnap reggel~
Csodálatos, hogy este díjátadó és rögtön utána, ahogy hazaérünk, rohanás a repülőhöz. Egész nap csak pakoltunk és pakoltunk. 2 órával az indulás előtt már minden bőröndünk be volt pakolva és elkezdődött a készülődés. Mikor végre mindenki elkészült, elindultunk. A limuzinban rám tört a félelem, ahogy a rengeteg rajongóra gondoltam és közelebb húzódtam Louis-hoz, aki nagy mosollyal nézett le rám.
-   Mi van, ha utálni fognak? - kérdeztem tőle halkan.
-   Eddig is szerettek, most is fognak. - mondta mosolyogva, majd megpuszilt.
Ez megnyugtatott, bár nem igazán hittem el, hogy nem fognak utálni amiért Lou barátnője vagyok, de mindegy. A vörös szőnyeget ítéltem meg a legijesztőbbnek, de elég simán ment az egész. Mikor végre leültünk Vick-kel egyszerre tört fel belőlünk egy hatalmas sóhaj, mire a fiúk nevettek.
-   Miért aggódtatok? - nézett ránk mosolyogva Gin. - Elvégre Én királynő vagyok, azt hogy jártok, csakis nekem köszönhetitek! - dőlt hátra vigyorogva.
-   Vicky nekem köszönheti, Én pedig szintén magamnak! - néztem rá értetlenül. - Semmi közöd nem volt hozzá!
-   Magadnak?! - nézett rám Niall felhúzott szemöldökkel.
-   Jó, nektek és nem felejtettem el, hogy megtéptél! - mutattam rá mérgesen.
-   Na, akkor Te nekem is köszönheted! - nézett rám mérgesen Ginger.
-   Oké, van benne valami. - mosolyogtam.
Figyeltük az előadókat, majd egy ismerős táncost pillantottunk meg: Meghan.
-    Vicky, Te is látod Ariana Grande mellett Meghan-t? - néztem rá nagy mosollyal.
-    Igen, menjünk a színpad mögé! - pattant fel mosolyogva, majd kimászott a sorból.
-    Majd jövünk. - pattantam fel, majd indultam volna, de Louis lehúzott és megcsókolt.
Éreztem a rengeteg ember pillantását, fényt és azt is, ahogy a kamerákat felénk fordítják.
-    Ez tök zavaró. - mondtam halkan mikor elváltunk egymástól.
-    Majd hozzászoksz. - mosolygott rám.
-    Ne csókolgass ennyi kamera és ember előtt. - mondtam mosolyogva.
Megforgatta a szemét mosolyogva, majd hagyott menni Vicky után.
-    Tök aranyos volt! - mondta mosolyogva, mire elmosolyodtam, majd siettünk a színpad mögé.
Mikor Meghan lerohant a színpadról, rögtön a nyakunkba borult.
-    Csodás vagy! - ölelgettük.
-    Jasmine, ugye? - hallottam egy ismerős hangot a hátam mögött, majd megpördültem.
Ariana Grande állt velem szemben mosolyogva és tudta a nevem!
-    Igen. - mondtam hatalmas mosollyal. - Tudod a nevem? - kérdeztem csodálkozva.
-    Olvastam rólad egy csomószor és elég jó a viszonyom a fiúkkal, tehát a hallottak alapján biztos voltam benne, hogy Louis-nak tetszel. - mondta mosolyogva. - Nagyon édesek vagytok és azt hiszem holnap reggelre már a fél világ arról fog beszélni, mennyire szerelmes volt az a csók.- mosolygott rám.
-   Köszönöm. - mosolyogtam. - Annyira tehetséges vagy, éppen az egyik álmom válik valóra.
Nagy mosollyal megölelt.
-   Remélem találkozunk még. - mosolygott rám. - Téged is szívesen látnálak a színpadon táncosként, de hát akinek ennyire édes barátja van, annak mellette a helye!
-   Nagyon köszönöm, hatalmas megtiszteltetés lenne veled egy színpadon táncolni. - mondtam hatalmas mosollyal.
-   Összehozzuk! - kacsintott. - Most viszont mindkettőnknek mennünk kell, mert úgy tudom ebbe a kategóriába jelölték a 1D-t és valószínű megnyerik! - mondta nagy mosollyal, majd bement az öltözőjébe.
Ahogy Ariana megjósolta a 1D nyerte a legjobb banda díját. Mi megindultunk feléjük, de pontosan a színpad melletti lépcsőnél találkoztunk. Mi legalább olyan boldogok voltunk, mint Ők, így odaszaladtunk hozzájuk. Louis nyakát szorosan átöleltem, csók közben, míg Ő kissé megemelte, így mindketten belemosolyogtunk a csókba. Nagyon reméltem, hogy nem figyelnek minket megint, de ez szinte biztos volt, mivel nagyban ment az örömködés, mindenki ölelgetett mindenkit. Mikor a fiúk végre felértek a színpadra, mi a helyünkre ültünk és onnan figyeltük Őket.
-   Ennél édesebbet még életemben nem láttam! - mondta hatalmas mosollyal Lady Gaga, ugyanis Ő adta át a díjat. - A barátnőitek, ugye? - kérdezte tőlük mosolyogva, mire bólogattak.
Megköszönték a díjat mindenkinek, majd levonultak, de nem kerültek elő a színpad mögül. Nyilván mindenki gratulál nekik, meg beszélgetés van. Én megnéztem a telefonom és a rajongói csoportban mindenki tőlem kérdezgette, hogy tényleg járunk-e. Én kiírtam, hogy igen, mire nem igazán kaptam negatív véleményt, igaza volt Louis-nak, már megszerettek. Engem sikerült totál lefárasztani ezzel az egész díjátadóval ami azért érdekes, mert nemhogy nem énekeltem, - az kéne még! - de igazából csak beszélgettem, viszont hazafelé már félig aludtam.
-   Álmos vagyok! - nyafogtam.
-   Majd alszol a repülőn! - mondta mosolyogva Liam.
-   Tényleg, még megyünk Budapestre is! - horkantottam. - Bár Én szeretek ott lenni, tudok magyarul. - vigyorogtam.
-   Akkor csinálhatnánk találkozót! - mosolygott rám Harry.
-   Én benne vagyok! - rántottam vállat.
-   Ezt megbeszéltük. - mosolygott Vick. - Várjunk, mi is megyünk? - nézett Niall-re.
-   Igen! - ölelte magához.
-   Oké, akkor Én végig aludni fogok a repülőn! - jelentettem ki, mire nevetve bólogattak.
Mikor végre hazaérkeztünk Deborah miatt néma csendben járkáltunk, még a konyhában is.
-   Én hogyan öltözöm át? - kérdezte Louis Jay-től.
-   A szobámban?! - néztem rá felhúzott szemöldökkel.
-   Jó, de a szobámban van kikészítve az öltözékem! - mondta.
-   Gyere! - sóhajtottam és elkezdtem kézen fogva felfelé vonszolni.
-   Látod, ha van egy okos barátnőd az sokat segít! - nevetett Jay, mire Én is mosolyogtam.
Mikor felértünk Louis szobája előtt megálltam. Elmutogattam, hogy kihozom a ruháját, ha csöndben marad, mire bólogatott. Óvatosan beosontam, majd a ruháját a kezembe vettem és kisiettem. Ő már bent volt a szobámba. Odadobtam neki, mire elmosolyodott.
-   Köszi. - mosolygott.
-   Húzd le a cipzárt. - mutattam a ruhám hátuljára, mire sejtelmesen elmosolyodott, majd mögém lépett és elhúzta.
Közben a tükörben figyelt minket, majd megpuszilta a vállam. Lehámoztam magamról a ruhát, majd beakasztottam a helyére.
-   Azt hittem szégyenlős vagy. - jött be a gardróbba Louis mosolyogva.
-   Az vagyok, tehát kimehetnél. - mosolyogtam rá, mire megrázta a fejét.
Felkapkodtam a kikészített kényelmes ruháimat, majd bementem a fürdőbe. Kivettem a kontaktlencsém, majd lemostam a sminkem. Szemüvegben és kényelmes cuccban sétáltam ki Louis-hoz, aki tengeri csillag pózban aludt az ágyamon. Én elmosolyodtam, majd leoltottam a lámpát és halkan indultam a nappaliba.
-   Louis? - kérdezték a többiek, akik szintén kényelmes cuccban voltak, viszont indulásra készen.
-   Mire lemostam a sminkem elaludt. - mosolyogtam.
-   Lehozom a cuccaitokat, addig Te a kicsi és a nagy Tomlinson-t is készítsd elő az indulásra! - mondta Harry, mire bólintottam, majd felszaladtam.
Először Deborah-hoz mentem, aki konkrétan olyan mint az apja: felőle akár bomba is robbanhat, csak hagyd aludni. Simán fel tudtam öltöztetni és berakni a hordozóba miközben Ő aludt. Halkan leosontam vele, majd odaadtam Jay-nek, aki mosollyal dicsérte, hogy mennyire profi voltam. Felszaladtam, majd bementem a szobámba. Nem kapcsoltam fel a lámpát, nem akartam megvakítani szegény Lou-t. Leültem mellé az ágyra és óvatosan benyúltam a pólója alá és a hosszú körmeimmel cirógattam, mire nagy mosollyal ébredt fel.
-   Ez még mindig tök jó, csak csikis. - mosolygott és megpuszilta az arcom.
-   Gyere, indulnunk kell! - mondtam mosolyogva és felálltam.
A repülőhöz vezető úton Louis visszaaludt és a repülőutat mindenki egytől-egyig végigaludta.



2 megjegyzés: