2016. február 23., kedd

47. rész

Félve vártam a reakcióját. Legszívesebben rohantam volna, már a nyomomat se látta volna senkim, ha ezt így megoldhatnám, de természetesen nem tehetem.
-    Louis, nem kérem, hogy erre az egészre mondj valamit, csak gondold végig. - sóhajtottam. - Kérlek. - néztem gyönyörű szemeibe.
-   Jasmine, csak egy kis időt kérek, hogy átgondoljak mindent. - mondta, mire bólintottam, de már a könnyek gyűltek a szememben.
-   Most nem tudom miért sírok! - törölgettem a könnyeim. - Egyszerűen tök hülye vagyok! - szipogtam, mire Louis odacsúszom hozzám és karjait körém fonva ölelt magához.
Pár percig így ültünk, majd elindultunk be. A kínzóim izgatottan vártak ránk. Én rögtön Niall elé léptem és meghúztam a haját.
-   Aú! - kapott oda.
-   Ugye-ugye? - mosolyogtam rá gonoszan.
-   Hagyjátok már szegényt! - mondta Louis engem megvédve.
-   Igen! Hogy tudtok engem bántani? - néztem rájuk mint aki halálra van sértve.
Louis felment, majd elmeséltem a csapatnak mi is történt.
-   Ez tuti, hogy jót jelent! - mosolygott Niall.
-   Bár ilyen könnyű lenne! - sóhajtottam.
-   Jas, menjünk próbára! - lökött meg Vicky.
-   Jó, csak felmegyek a cuccomért! - mutogattam az emeletre, mire bólintott.
A másik három lány tánctanár, akivel Vicky beszélt Zara, Meghan és Camilla. Mindhármuk nagyon kedves, iszonyú jó táncosok és barátságosak. Ma csak megbeszélést tartottunk. A srácok dalára is velük fogunk táncot kitalálni. Megbeszéltük, hogy Camilla barátja minden próbán videózni fog és a bemutató napján azt is lejátssza a tánc előtt egy hatalmas kivetítőn. A lányokkal megbeszéltük, hogy 1 közös táncunk lesz, amiben csak mi 4-en leszünk. Az egyik nagyon csajos lesz, lesz egy sima és egy keményebb is. A gyerekeknek, pedig a Best Song Ever-t, a Kiss You-t, a One Way Or Another-t és azt beszéltük, hogy a másik kettőt Ők kiválaszthatják. Egy órával később megérkezett a rengeteg gyerek és Cami barátja is. Az összes gyereket a színpadra és elkezdtük ismertetni a terveket, amit Camilla barátja, Preston rögtön elkezdett videóra venni.
-   HÚ! - csodálkoztam. - De sokan vagyunk! - mosolyogtam. - Ha nekem jutott ez a csodás feladat, hogy itt dumáljak, akkor bele is kezdek. - mondtam, mire a gyerekek nevettek. - Ugye mindenki tudja mire készülünk? - kérdeztem, mire egyszerre kiabáltak egy hatalmas igen-t. - Szuper! Jó nagy hangunk van! - nevettem. - És milyen dalokra fogunk táncolni? - kezdtem lelkesíteni a csapatot.
-   One Direction! - kiabálták kórusban.
-   Azt beszéltük meg, hogy a Best Song Ever-t, a Kiss You-t, a One Way Or Another-t és még két dalt adunk elő és az utolsó kettőt ti választjátok majd ki! - magyaráztam. - Ma elkezdjük a Best Song Ever-t, ami nem lesz nagy munka. - legyintettem mosolyogva.
-   Ilyen ügyes gyerekeknek biztosan nem! - mondta mosolyogva Vicky.
Itt Preston leállította a felvételt, ugyanis következett a terv ismertetése.
-   A BSE-re azt találtuk ki, hogy a videóklipphez hasonlóan vicces lesz. - mosolyogtam.
-   Tehát csináljunk csoportokat! Kinek ki a kedvence! - mondta Camilla.
-   Oda a Harry csapat, oda Liam, oda Louis, Niall és Zayn! - mutogatta végig Vick.
-   Remélem te tudod melyik melyik, mert Én csak annyit hallottam, hogy ide-oda! - nevettem.
-   Tudom! - nevetett.
A gyerekek tökéletes csapatokba oszlottak. A legjobb az volt, hogy kb. mindenhova ugyanannyian álltak. Természetesen nem pontosan, de olyan csapat nem volt, ahol sokkal kevesebben voltak, vagy sokkal többen.
-   Én Zayn leszek! - mondta izgatottan Zara.
-   Legyél! - nevettem. - Bár tök ugyanazt kell csinálnod, de mindegy! - nevettem.
-   De Én tudom, hogy Zayn vagyok! - húzta ki magát.
-   Oké. - rántottam vállat. - Én meg megyek átöltözöm, addig osszátok fel, nekem oly mindegy, hogy ki leszek. - rántottam vállat.
Gyorsan bementem az öltözőbe és átkapkodtam a ruháimat. Utána visszamentem a többiekhez.
-   Na, ki vagyok? - kérdeztem mosolyogva.
-   Louis lettél. - kacsintott Vick, mire megforgattam a szemem és beálltam középre.
Közben Preston újra elindította a felvételt.
-   Jasmine, te megtanultad? - nézett rám nevetve Zara.
-   Nem. - nevettem. - Gyerekek, engem ne is nézzetek! Én most csak kb. tudok mindent, úgyhogy aki mögöttem van, az is a többieket nézze! - mondtam nevetve.
-    Jó, akkor először a végét tanuljuk meg, ami benne van a videóban, a többit majd megbeszéljük! - mondta Vicky, majd egy bő óra múlva már egészen a végén tartottunk.
-    És a végén térdre ugrunk, vagy esünk, vagy nevezzük ezt bárminek. - nevetett Vicky, majd mutatta.
-    Aha... - néztem a mozdulatot. - A fenékrázás még megy, de hogy Én egy ilyen ugrással letérdeljek! - - gondolkoztam hangosan, mire a gyerekek nevettek.
-   Na, ne nyafogj, csináljuk! - csapta össze a tenyerét Cami.
-   Jól van, te egy cigánykerék után spárgába érkezel meg! - néztem rá. - Én meg... roskadozom! - mondtam, majd nevettünk.
Egy órával később a vége már tökéletesen ment zenére és anélkül is mindenkinek.
-   Nagyon király! - mutattam fel mindkét hüvelykujjam.
-   A dal elején rombolni kéne! - nevetett Vick.
-   Ó, nekik az megy, nem? - kérdeztem mosolyogva, mire csak nevettek.
-   Nézzük meg a videót! - kérték a gyerekek.
Preston nagyon ügyesen lejátszotta nekünk a kivetítőn.
-   Már csak az a baj, hogy ha minden széttörünk, a végén már nem lesz hol táncolni! - mondta Zara.
-   A rombolós részt a szobámban is felvehetjük. - legyintettem nevetve. - Kb. ugyan így néz ki! - nevettem.
-   Lesz hely! - legyintett Cami. - Ilyen papírokon és hasonló okosságokon lehet táncolni.
-   Igaz. - bólintottam.
-   Lányok, már 10 perce vége a próbának! - mondta Preston.
-   Akkor ne felejtsétek el, azt se, hogy melyik csapatba voltatok és majd holnap, folytatjuk! - mondta mosolyogva Vicky.
Visszaöltöztünk, majd mire elment az összes gyerek addigra már zuhogott az eső. Esőben gyalogoltunk haza, ugyanis nem kocsival mentem. Mikor hazaértünk háborogtunk, majd leültünk a kanapéra.
-   Fáradt vagyok és nem vagy One Direction! - nyafogtam.
-   Fáradt vagyok, éhes vagyok és lusta vagyok One Direction-nek. - nyafogott Vicky.
-   Képzeljétek milyen nekünk! - mosolygott Liam.
-   Könnyű - kezdtem a felsorolást.
-   Vidám. - mondta Vick.
-   Luxus! - fejeztem be.
-   Persze, egy tündérmese! - horkantott Hazza.
-   Pontosan. - bólintottam. - Én nem tudok énekelni, csak táncolni! - mondtam.
-   Én sem és nem is akarjátok, hogy megpróbáljam! - nevetett Vicky.
-   Vick, álmos vagyok! - mondtam és a vállára döntöttem a fejem. - Fázik a lábujjam, ugyanis vizes, a hajamban már nincs szőke, mondjuk ez most nem nagy baj. - mondtam.
-   És félsz. - mondta Liam, mire bólintottam.
-   Miért kell ilyen nehéznek lennie? - nyafogtam.
-   Mert csak. - rántott vállat Nialler. - Ha igazán szeretsz valakit küzdesz érte!
-   Igen? - kérdeztem. - Közlöm, hogy annyira szeretem, hogy megőrültem! - mondtam mérgesen. - Rémlik? - kérdezte.
-   Csodállak. - mosolygott Harry. - Nem adtad fel, nem maradtál ott és el merted neki mondani.
-   El mertem mondani?! - kérdeztem hatalmadra nyitott szemekkel. - Konkrétan addig kínoztatok, míg meg nem tettem! Ezt erőszaknak nevezném, nem merésnek! - mondtam mérgesen.
-   Hűha! - forgatta a szemét Vick. - Elmondtad és még itt ülsz közöttünk!
-   De lehet, hogy már nem sokáig! - mondtam. - Bármelyik pillanatban elém varázsolódhat Louis egy nindzsa ugrással és legyilkolhat! - kezdtem poénkodni.
-   De te lenindzsázod! - nevetett Liam.
-   Persze, nekem csak meg kell böknöm a mutató ujjammal és hopp... Louis holtan hever! - mutattam a helyszínre.
-   És ha hátulról támad rád? - kérdezte nevetve Harry.
-   Akkor így felugrok! - mondtam és felugrottam a kanapén. - Majd innen lebukfencezem, hátra esem és... Louis és Jasmine holtan hever! - feküdtem le a földre a halálunk helyére nevetve. - Vagy Louis jön, egy ilyen fura hülye nevű nindzsa ugrással megáll a nagylábujja hegyén, meglóbálja előttem a másik lábát, majd... Jasmine holtan hever! - feküdtem le az utolsó halálom helyére.
-   Mond, ezt láttad már tőlem, vagy csak feltételezted, hogy tudom? - kérdezte Louis a lépcső aljáról.
-   Most fogod bemutatni! - mondtam. - De nem kell, mert mindenre gondoltam és vagy lenindzsázlak a mutató ujjammal... vagy Jasmine holtan hever. - feküdtem le a szőnyegre harmadszorra és már mindenki sírva röhögött az előadásomon.
-   És mik a te technikáid? - kérdezte nevetve Louis.
-   Az enyémet csak úgy hívják... - hagytam hatásszünetet. - Vicky! - mutattam rá és ilyen mélyebb, gonosz hangon mondtam.
-   Oké, akkor maradunk a sima, nem nindzsa Louisnál. - mondta nevetve.
-   De nekem van egy másik elméletem! - mondta Harry. - Jasmine nyugodtan nézi a tv-t, mikor Louis átvonul előtte egy szál alsóban és Jasmine holtan hever. - mondta nevetve.
-   Nem, előtte nem szabad átvonulni, mert konkrétan megátkoz! - nevetett Vicky.
-   Bizony! - bólintottam.
-   Jasmine holtan hever! - nézett rám Liam. - A holt Jasmine nem dumál! - nyomta le a fejem a földre a lábával.
-   Liam Payne életében egyszer ért a lábával Jasmine Barryl fejéhez, ugyanis akkor a lány leharapta Payno nagylábujját! - néztem rá gonosz vigyorral.
-   Liam Payne sosem ért a lábával Jasmine Barryl fejéhez! - lépett arrébb.
-   Ha nindzsa vagy, akkor ugorj talpra! - mondta.
Én a kezemet az egyetlen álló ember felé nyújtottam, aki szintén nindzsa: Louis.
-   Kösz! - mosolyogtam rá, mikor felhúzott.
-   Jas az ellenséged! - nevetett Vick.
-   Nyugi! - mosolyodtam el. - Még senki nem hever holtan! - mondtam nevetve, majd lecsapódtam a kanapéra. - Itt alszol? - néztem mosolyogva Vickyre.
-   Nincs kedvem, majd holnap. - mosolygott.
-   Oké, akkor ma sírni fogok. - mosolyogtam.
-   Szexi lesz a csajos tánc? - kérdezte tőlem mosolyogva.
-   Ja tényleg, azt Én csinálom. - mosolyodtam el. - Igen. - mosolyogtam pimaszan.
-   Arra mikor próbálunk? - kérdezte Vick.
-   Nem tudom, majd. - rántottam vállat.
-   De jövőhétre kész lesz, ugye? - kérdezte.
-   Persze. - bólintottam mosolyogva.
-   Miért nem mész aludni? - kérdezte Liam.
-   Megyek! - álltam fel.
-   Én is! - ölelt meg Vicky, majd két irányba indultunk.
Gyorsan lezuhanyoztam, majd befeküdtem az ágyamba, aminek még erős Louis illata volt. Hatalmas mosollyal öleltem meg a párnáját, ugyanis az volt a legerősebb illatú. Belefúrtam az arcom és mosolyogva szorítottam. Pár percig így feküdtem, majd elaludtam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése