24. rész

Az egész napom a készülődésről szólt. Korán reggel próbáltunk a gyerekekkel, aztán elvittem egy egész tánccsapatot a plázába fellépő ruhát venni, majd őket vissza. Utána rohantam haza, ahol 4 lusta dög heverészett.
-   Te mit pattogtál? - nevetett Niall.
-   Mit pattogtam? - kérdeztem. - Korán reggel próbám volt, aztán fellépő ruhát vettünk és most elő kell halásznom Gingert és Vickyt, hogy menjünk vásárolni! - mondtam.
-   Jasmine, láttad a gardróbod hátulját? - kérdezte mosolyogva Liam.
-   Akkora kupi van a szobámban, hogy nem emlékszem a szőnyegem színére! Tehát, nem! - vágtam rá.
-   Gyere! - intett Niall, majd felpattant és a többiek is.
-   Valami béka farm van ott? - kérdeztem félve.
-   Nem! - nevetett Louis.
Harry nyitott be a szobámba.
-   Ha nem vesszük bele, hogy itt nincs annyira büdös és női ruhák vannak szétdobálva, Louis szobájának nézném! - nevetett Niall.
-   Haha! - forgattam a szemem.
-   Ezt nézd!- húzta arrébb a fogason a ruháimat, majd az ott felbukkanó ajtót kinyitotta Harry.
Tele volt estéi ruhákkal és hozzá illő cipőkkel.
-   Te jó isten! - néztem körbe.
-   Tetszik? - kérdezte mosolyogva Liam.
-   Hülye vagy?! Olyan, mintha meghaltam volna és álmaim gardróbjába estem volna, eltekintve attól, hogy itt nem járkálnak félmeztelen pasik. - mondtam ámuldozva.
-   Félmeztelen pasik? - kérdezte felhúzott szemöldökkel Hazza.
-   Hé, ez az Én álmom, nem a tied! - mutattam fel a tenyerem.
-   Amúgy tudsz innen választani? - kérdezte Niall.
-   Úgy nézek ki? - pillantottam rá. - Az a minimum, hogy áthívom a barátnőimet! - mondtam vidáman. - Bár jobban átgondolva nem kéne megmutatni ezt Ginger-nek! - gondolkoztam el.
-   Ki fogja fosztani! - nevetett Louis.
-   Megvan! Elküldöm a képeket neki és segít választani. - mosolyogtam rájuk.
-   Saláták! - kiabált Vicky lentről.
Hallottam, ahogy trappol felfelé. Mikor benyitott, tátva maradt a szája.
-   Jasmine, akkora a gardróbod, mint a garázsunk és szét van hajigálva az összes ruhád! Hogy gondolod ezt? - kérdezte, mire elnevettem magam.
-   Gyere mutatok valamit! - kiabáltam, mire bejött.
-   Mond Édesem, ezeket honnan loptad? - kérdezte miközben megölelt.
-   Csak is az Ő érdemük! - mutattam a fiúkra.
-   Egy kérdés! - mondta nekik. - Ha aranyos leszek és megölöm a bátyámat, Én is kapok egy ilyet? - kérdezte.
-   Van bátyád? - csodálkozott Niall.
-   Sajnos! - morgott.
-   Nem szereted? - kérdezte Liam.
-   Nem, mivel egy hónapban egyszer jön haza, hogy lenyúlja anyámat, aki szívesen ad neki pénzt, mivel Ő a kedvenc kölyke! - mondta karba tett kézzel. - Amúgy szerintetek miért járok ide olyan sűrűn? - nevetett.
-   Mert szereted Jasminet? - kérdezte Louis.
-   Délig alszom, aztán reggelizem, aztán összeveszünk anyámmal, aztán átjövök, aztán megyek dolgozni és vagy átjövök, vagy otthon bezárkózom a szobámba. Ja meg néha bulizni is megyek. - mondta mosolyogva.
-    Én azt hittem azért jöttél, hogy Louisn poénkodj! - mondta Niall.
-    Ja, igen az se rossz! - rántott vállat. - Tényleg, mizu a kölköddel? - kérdezte vigyorogva.
-    Nem tudom, nem beszéltem Brianával. - mondta.
-    Nyugi, a helyedben Én se beszélnék vele! - rántott vállat. - Amiben már csak az a gond, hogy abban az esetben, Én lennék terhes és nem tudnám elhanyagolni a gyerekemet, ha bennem lenne, tehát ja! - fejtette ki az elméletét.
-    Éheztetnéd! - mondtam.
-    Akkor Én se ennék és az úgy nem működik! - rázta a fejét. - De te nem akarod elhanyagolni, ugye? - nézett Louisra.
-    Nem. - rázta meg a fejét.
-    De azt ugye tudod, hogy az egész családja mérges rád és elvileg Ő is, mert nem foglalkozol vele és nem azt várták, hogy kérd meg a kezét, de nem, tetszik nekik, hogy Eleanorral vagy. - mondta Vick.
-   Te ezt honnan? - kérdeztem.
-   Tudod, ha bezárkózom a szobámba, felnézek a netre. Tudnom kell, hogy mivel piszkálhatom! - mondta, mire elnevettem magam.
-    Amúgy tudom, de nem várhatják el, hogy ne azzal legyek, akit szeretek mert Ő terhes! - mondta Louis.
-    Milyen durva lenne, ha elvennéd! - mondta Niall.
-    Szóba se hozzuk! - sóhajtott Louis.
-    Nem rossz ötlet! - mosolyodtam el. - Nekem lenne mit felvennem! - mutattam mosolyogva a ruháimra.
-    Amúgy miért is kellenek neked ilyen ruhák? - kérdezte Vicky.
-    Díjátadóra megyünk holnap! - mosolyogtam rá.
-    Hát persze, el is felejtettem! Louis megkapja a legfelelősségteljesebb díjat! - mosolygott gonoszan Vicky.
-    Haha! - forgatta a szemét Lou.
-    Te mit keresel majd ott? - nézett rám. - Már nem mintha nem lennél különb egyes sztároknál! - nevetett.
-    Fellépnek a gyerekeim! - mosolyogtam büszkén.
-    És szerzel magadnak valami pasit is! - mosolygott rám.
-    Nincs tervben. - ráztam meg a fejem.
-    De miért? Tök jó lenne! Képzeld el! Csak te, meg egy gazdag helyes sztárpasi, meg Én! - mesélte.
-    Meg te? - kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
-    Miért mit gondolsz ki viselne el engem egy életre?! - kérdezte.
-    Én! - mutattam magamra.
-    Szeretlek, de nem akarok hozzád menni, bocsi! Viszont élhetünk együtt, mint barátok! - mondta, mire megforgattam a szemem.
-    Ketten együtt? - néztem rá mosolyogva. - Nem is lenne rossz! - mosolyogtam rá vidáman.
-    És örökbe fogadnánk Louis gyerekét! - nevetett.
-    De hát Ő olyan felelősségteljes! - nevettem.
-    Igaz, bocsi Tommo! - nézett rá Vicky, majd felállt és Louis vállára tette a kezét. - Nálad felelősségteljesebb szülőt nem is találnánk, hogy hihettem, hogy vigyázhatnánk rá! - mondta komoly arccal, mire elnevettem magam és Ő is.
-    Vicky annyira hülye vagy! - röhögtem.
-    Tudod mit csinálunk télen? - kérdezte büszke mosollyal.
-    Igen, elrepülünk Afrikába! - mosolyogtam.
-    Nem! - vágta rá. - Elmegyünk síelni! - mosolygott.
-    De nem tudunk síelni és a múltkor is... - emlékeztem vissza, majd felnevettem.
Elmentünk síelni egyszer télen az egész tánciskolával, már nem is emlékszem hova, de az a lényeg, hogy mindketten megfáztunk, nem tanultunk meg síelni, majd mikor meggyógyultunk, a szálloda wellness részlegében töltöttük a napjainkat, vagy filmeket néztünk a kandalló előtt ülve, forró kakaót kortyolgatva, aztán az összes tánctanár velünk tartott és az utolsó napokban mindketten összeszedtünk egy kigyúrt helyes pasit, akikkel eltöltöttünk egy kellemes éjszakát, majd közöltük, hogy hazamegyünk.
-   Benne vagyok! - röhögtem.
-   Oké, most már érdekel! - mosolyodott el kíváncsian Liam, majd leült a földre és követtük a példáját.
-   Valahova elutaztunk síelni a tánciskolával, de csak a tanárok. Első nap megfáztunk, egyszer sem síeltünk, mert filmeket néztünk, majd mikor meggyógyultunk, egész napokat töltöttünk a szálloda wellness részlegében, így a végére az összes tánctanár ezt csinálta. Volt egy este, mikor mindenki a mi szobánkban volt és filmeket néztünk, meg csoportosan mentünk a wellnessbe. Aztán az utolsó napokban összeszedtünk két rohadt jó pasit, majd egy kellemes éjszaka után, reggel közöltük, hogy mi pakolunk, mert húzunk haza! - mondta Vicky, mire a végén mindketten nevettünk.
-   Így visszagondolva talán kipróbálhattuk volna a síelést! - néztem rá.
-   Nem, ez így sokkal jobb volt! - nevetett. - Képzeld el, hogy mi ketten abban a hideg hóban, azokon a hülye síléceken siklunk! Úgy néznénk ki, mint egy mályvacukor, amit feltettél két fogpiszkálóra és meglökted a porcukor hegyen! - gondolkozott el. - Biztos halál a vége! - nevetett.
-   Igazad van! - bólogattam.
-   Érdekes egy elmélet a síelésről! - sóhajtott nevetve Niall.
-   De ennyi erővel mehettetek volna sima hotelbe! - mondta Louis.
-   Oké, de oda volt szervezve a kirándulás! És Én elindultam síelni, de közben megláttam egy csajt a büféből jönni a kezében egy forró kakaóval, aki Jas volt! - nevetett Vick.
-   Na látod, ezért nem költözhetünk össze! - mondtam mosolyogva.
-   Meg azért, mert ha a ruháidat is hozod, akkor Én nem tudok beköltözni! - mondta Vicky.
-   Jól van na! - nyújtottam rá a nyelvem.
-   És tudod már melyikben mész holnap? - kérdezte.
-   Nem tudom eldönteni! - mondtam mosolyogva. - De már megvan a top 3! - mosolyogtam rá.
-   Melyikek? - kérdezte Harry
-   Nem mutatom meg, mert holnap nem együtt megyünk és majd ott meglátjátok! - mosolyogtam.
-   De nem kéne neked zuhanyoznod és aludnod? - kérdezte Vicky.
-   Nem vagyok álmos! - mondtam.
-   Aha, jó neked! - ásított. - Viszont Én itt alszom, holnap úgyis segítenem kell neked, meg nagy az ágyad, meg kényelmes, meg hívogató! - mosolyodott el, majd egyszerűen kiment a gardróbomból és beledőlt.
-   Ruhában? - kérdeztem.
-   Nem! - morgott, majd felállt és visszament a gardróbomba.
-   Mit akarsz? - kérdeztem.
-   Egy hatalmas pólót! - mondta, mire kihúztam az egyik hatalmas fiókot és a kezébe nyomtam.
-   Imádlak! - ölelt meg, majd bevonult a fürdőmbe.
-   Te tényleg tudod mi hol van? - nézett körül Harry.
-   Persze, valahol a szobám jobb sarkában van egy fekete farmer, amit meg kéne találni és kimosni. - mondtam, majd megvakartam a fejem. - Úgy emlékszem, hogy az ágyam alá dobáltam a... - gondolkoztam. - Valami itthonit dobtam oda! - mondta fáradtan ráncolva a homlokom. - Tényleg, szemüveg! - kaptam észbe, majd gyorsan kicseréltem a kontaktlencsét szemüvegre.
-   Meg van valahol egy sportmelltartó! - jutott eszembe és leültem, majd elkezdtem nyitogatni a fiókokat.
Közben találtam egy cuccot, amit meg akartam mutatni Vickynek. Azt kidobtam a szoba közepére, majd megtaláltam a keresett ruhadarabot és azt is utána dobtam.
-    Vicky, gyere! - kiabáltam, mikor hallottam nyitódni a fürdőm ajtaját.
-    Igen? - lépett be.
-    Tudod mi ez? - mutattam fel a kis dobozt.
Elvileg ezt a cuccot a melltartóba kell rakni és emel valamit, nem mintha nekem szükségem lenne rá, mikor megvettem sem öltem bele sok reményt, de azért megvettem.
-    Tudom, de erre neked semmi szükséged! - mondta.
-    Tudom, de azért megvettem! - mondtam, majd kivettem egyet, de csak a mutató- és a hüvelykujjammal csíptem össze, mert elég undorító. -
-    De ezt hogyan kéne használni? - kérdezte.
-    Ezt melltartóba kéne tenni és elvileg emel valamit, de elég bizarr ez a cuccos, meg undorító, tehát ne is beszéljünk róla! - céloztam a kukába, majd pontosan bele is dobtam.
-    Fúj! - mondta és közben megrázkódott. - Jó, most már muszáj mennem aludni! - mondta, majd bevánszorgott a szobámba és háttal rádőlt az ágyamra, majd tengeri csillagot megszégyenítő módon elterült.
-    Akkor hagyjunk téged? - kérdeztem mosolyogva.
-    Igen! - vágta rá.
-    És nem kérsz altató kakaót? - kérdeztem kedvesen.
-    Majd reggel. - mosolyodott el csukott szemmel. - Most csend kell és nyugalom! - mondta, mire elnevettem magam.
Halkan kimentünk és megcéloztuk a nappalit. Leültünk a kanapéra. Én Liam és Niall közé huppantam le.
-    Izgulsz kislány? - kérdezte mosolyogva Niall.
-    Konkrétan lassan görcsöl a gyomrom! Olyanok nekem mint a saját gyerekeim! - mondtam és lassan kifújtam a levegőt.
-    Tök aranyos vagy, ahogy aggódsz! - mosolygott Harry.
-    Kösz! - forgattam a szemem.
-    Nyugi, ügyesek lesznek! A bemutatón is nagyon jók voltatok! - mosolygott Liam.
-    Oké, akkor ezzel most sokra megyek! - sóhajtottam megint.
-    Jó, szerintem nézzünk valami filmet és ez elvonja majd a figyelmed! - mondta Louis, majd úgy gondoltam, igaza van és csak is a horror filmre koncentráltam.