"Jasmine, komolyan bent van a csoportban? Jasmine, ha olvasod ezt, kérlek küldj magadról képet a csoportba! Imádunk!"
Én elmosolyodtam, majd az egyik régebbi képemet kiraktam és ezt írtam alá:
"Igen, benne vagyok a csoportban! Én is imádlak téged és az összes Directionert!"
Erre érkezett egy csomó komment és annyira édesek voltak! Sokan kérték, hogy rakjak fel videót arról ahogy táncolok. Én elmosolyodtam és ezt posztoltam:
"Most akartam táncolni, ugyanis nem tudom miért, de nagyon korán keltem. Tehát nemsokára lesz táncos videó, ígérem"
Tudtam, hogy van itt a pincében egy edzőterem, bár Jim nem használja, de van! Én kinyitottam a szekrényem, majd keresgélni kezdtem. Megtaláltam a megfelelő összeállítást az egyik kedvenc Vans cipőmet, majd miközben mentem le a terembe, elkezdtem videózni.- Sziasztok! - integettem a kamerába. - Nincs profi kamerám, meg semmi ilyesmi, sőt híresség sem vagyok, de táncolni tudok! - mosolyogtam vállat rántva. - És itt vagyunk! - mondtam, mikor beléptem a terembe, majd körülnéztem. - Nem is rossz! - mosolyogtam. - Most valahogy összekötjük a hangfalakat a telefonommal és akkor utána mehet a tánci! - mosolyogtam, majd leállítottam a videót és kiraktam a csoportba.
Rengeteg komment érkezett, majd elhelyeztem a telefont úgy, hogy tökéletesen látszódjak benne, a hangfallal is összekötöttem, majd inkább live-ot indítottam.
- Akkor csapjunk bele abba a táncba! - mosolyogtam, majd elindítottam a zenét.
Nem vettem fel az egész táncot, csak 10 percet belőle, mert vagy 3-4 órát biztos táncoltam. Majd megcsörrent a telefonom: Niall.
- Szia! - szóltam bele mosolyogva.
- Szia, te mit csinálsz? - kérdezte.
- Táncoltam, miért? - kérdeztem mosolyogva.
- Mert itt vagyunk Jim-nél és nem tudják hol vagy. - mondta, mire felnevettem.
- Jó, felmegyek. - nevettem.
Gyorsan szétszedtem a telefonom, majd a lámpát lekapcsoltam és felszaladtam. Mind a nappaliban ültek.
- Te lent voltál? - csodálkozott Jim.
- Igen, táncoltam. - nevettem. - Nem szöktem meg! - mosolyogtam.
- Nálad azt nem lehet tudni! - mondta Payno.
- Én mindet tudtam. - mondta Anya mosolyogva.
- Oké, akkor most már tudjuk hol kell keresni! - mondta Louis.
- Megyek átöltözök. - mutattam a szobám felé. - Mármint ha valaki közli, hogy mi a program. - mondtam és elmosolyodtam.
- Brianához megyünk. - mondta Harry.
- Nem megyek. - mondtam. - Vagyis átöltözöm, de oda nem megyek. - javítottam ki magam.
- De odáig vagy a gyerekért! - mondta Gin.
- Igen, de az anyjáért már nem. - mondtam.
- Jasmine! - szólt rám egyszerre Jim és Anya.
- Jó, bocs! - mondtam, majd sóhajtottam. - Viszont akkor sem akarok menni. - mondtam.
- És mit csinálsz? - kérdezte Vicky.
- Még nem tudom, szerintem felhívom Autsint. - rántottam vállat mosolyogva.
- Kit? - nézett rám döbbenten a tömeg.
- Senkit. - vágtam rá.
- Nem úgy volt, hogy nem találkoztok?- kérdezte Louis.
- Nem tudom... - rántottam vállat. - Hát úgy gondoltam, de...
- Nem érdekelsz, majd felhívod máskor! A telefonban úgysem látod a nyomorultan tökéletes mosolyát! - nyújtotta rám a nyelvét Vicky. - Most jössz, meglátogatod a kis családtagodat! - mondta. - Hogy lenne családtagom? Se Briana se Louis rokona nem vagyok. - mondtam felhúzott szemöldökkel.
- Akkor segítesz nekem valami rosszat tanítani neki, csak told fel a segged, öltözz át és ülj be a kocsiba. - mondta.
- De nem akarok! - nyafogtam.
- Hánykor keltél? - kérdezte Ginger.
- 6:30 - mondtam, mire nagy szemmel néztek rám.
- Megmondtam, hogy nem alszom jól mostanában. - mondtam vállat rántva.
- De mellettem mindig jól aludtál, sőt! - mondta Louis.
- Jól van, nem tudom mi van! - rántottam vállat.
De, a kulcs az, hogy melletted!
- Akkor jössz, ugye? - kérdezte Nialler.- Nem. - mondtam.
- Megígérted! - mondta Louis.
- Mostantól bármit ígérek, előtte beszéljetek le róla, köszi! - mondtam, majd felbattyogtam.
Lustán válogattam a ruhák közül, majd mikor megtaláltam a megfelelőt, magamra kapkodtam, majd a hajamat kifésültem és halvány sminket varázsoltam. Mikor ezekkel készen lettem, a telefonommal a kezemben lementem.
- Na látod, tudod te mozgósítani magad! - mondta Vicky.
Én kimentem a konyhába, majd egy polcról lekapott kulacsba beöntöttem az előre elkészített szokásos kávémat, majd a hűtőbe is benéztem.
- Anya hol van a... - kérdeztem volna, majd mellém lépett és a kezembe nyomta a reggelimet, ami mindig egy nutellás szendvics, amiben ilyen kis eper darabok vannak.
A többiek elnevették magukat, amíg megpusziltam anyukámat.- Láttad a kulacsod? - nevetett Anya, majd kiment.
Én oda pillantottam, majd elnevettem magam. Megforgattam a szemem, majd mosolyogva néztem meg a mosogató fölött, hogy folyik-e, majd mikor megbizonyosodtam róla, hogy nem, a kezembe vettem és a többiekre mosolyogtam.
- Mehetünk? - kérdezte mosolyogva Ginger.
- Menjünk! - horkantottam.
- Micsoda kedved van! - karolta át a nyakam mosolyogva Vicky.
- Majd kiugrok a bőrömből. - horkantottam.
- Jas! - szólt Louis, mire rá néztem.
Mosolyogva akasztotta le a pólója nyakáról a napszemüveget, majd odaadta. Én elvigyorodtam, majd feltettem.
- Anya! - szóltam, mire rám nézett és elnevette magát. - Most mond, hogy nem nekem készült! - mosolyogtam rá.
- Csodásan nézel ki! - nevetett. - Vigyázz rá! - mondta.
- Kérlek! Nem úgy ismersz? - kérdeztem mosolyogva.
- Miután a mostani minimum a 200-adik szemüveged, nem. - mondta mosolyogva.
- Csak 3-szor tört el, 2-szer elhagytam, 4-szer, pedig idegből összetörtem és ráugrottam! - mondtam mosolyogva.
- Hűha! - nevetett Gin.
- A kedvenc szemüvegemet az X-faktor miatt törtem el! - gondoltam vissza.
- Melyik? - kérdezte Nialler.
- 2010. Akkor is csak Cassie miatt néztem, aztán eldöntöttem, hogy több hasonló műsort nem nézek, mert poharak, szemüvegek és telefonok bánták! - nevettem.
- Én összetörtem a telefonomat, a laptopomat és egy tv-t. - mondta Vick, mire nevetve megöleltem.
- De miért? - kérdezte Hazza.
- Az a szemüveg, amiben szívesen járkáltam emberek között, az egyetlen, a legszebb, a legédesebb, akkor repült a földre és ugrottam rá, mikor kiestetek. - mondtam.
- Nekem csodás estém volt! - horkantott Anya. - Cassie egész nap azt magyarázta, hogy mennyire jók lesztek, aztán a műsorra beült Jas szobájába, ott nézte, Jasmine a nappaliban, így maradt az Én szobám. Mosogattam, mikor csattanás a nappaliból és az emeletről is, majd Cassie üvöltve és hisztizve lerohant a lépcsőn, bevágtatott a nappaliba és ketten üvöltöttek egymásnak! - mesélte Anya, mire elnevettem magam.
- Milyen hülye voltam 15 évesen! - nevettem.
- Amilyen most! - vágta rá Liam, majd egy olyan "kis édes" mosolyt vetettem rá.
- Nem is ismertetek 15 évesen! - mondtam.
- Jó nektek! - sóhajtott Anya.
- Nem is voltam olyan rossz! - mondtam.
- Dehogy! - nevetett, majd elment.
- Nem voltam! - mondtam a barátaimnak, akik csak nevettek. - Ezt te hozod! - nyomtam Hazza kezébe a kulacsot.
- Mégis mi alapján választottál engem? - kérdezte.
- Nem gondolod, hogy majd azzal a gyönyörűséggel fogok vonulni ebben a gyönyörűségben! - mondtam és először a kulacsra, majd a napszemcsire mutattam.
- Tök jó! - horkantott, majd elindultak ki.
- Anya, majd... - néztem meg az órámat, ami 12:46-ot mutatott. - Hát, olyan délután 2 és holnap reggel között érkezem! - kiabáltam neki, mire elnevette magát.
- Jó, majd gyere! - nevetett, majd becsuktam az ajtót.
Niall akart előre ülni, de rászóltam.
- Ugye nem gondoltad komolyan? Jönni se akartam, majd nyomorogjak hátul? - kérdeztem, mire elnevette magát és kinyitotta nekem az ajtót.
Én 1000 wattos mosolyt villantottam rá, majd beültem. Mikor elindultunk, hátra fordultam.
- Kérem a kávémat! - mondtam, mire Hazza odaadta.
A szendóval együtt a kávém is elfogyott.
- Na, nekem hivatalosan most kezdődne a napom! - mondtam mosolyogva.
- De legalább menő vagy! - mondta mosolyogva Louis.
- Én eddig is menő voltam, ez csak kifejezi, hogy mennyire! - villantottam rá is csillogó Colgate mosolyt.
Elnevette magát, majd az útra koncentrált. Mikor megérkeztünk, beverődtem a tömegbe. Babáztunk egy kicsit, majd Louis kisajátította a kislányát. Értem, hogy az Ő gyereke, de akkor is! Olyan 2 órát töltöttünk ott, szegény Brianához nem igazán szóltunk, de most mit mondjunk? Én személy szerint nem igazán kedvelem, tehát mit beszéljek vele? Közös témánk se lenne, tehát hagyjuk! Mikor kiléptünk, csak úgy Ginger hátára ugrottam, aki nevetve szaladni kezdett.
- Hülye! - nevettem.
- Jó, kezdek fáradni! - nevetett, majd letett.
- Jasmine, azonnal gyere! - nyafogott Vick, majd beültem előre.
- Mi bajod, te rángattál el! - néztem rá.
- Jó, de induljunk! - mondta, majd Louis elindult.
- Hova rohansz? - kérdezte mosolyogva.
- Hát találkozom valakivel! - mosolygott szégyenlősen.
- Juj! - sikítottunk egyszerre Gingerrel, mire Louis ijedtében lefékezett engem pedig majdnem megfojtott a biztonsági öv, mire köhögni kezdtem.
- Jasmine! - néztek rám mérgesen mind.
- Ginger is sikított! - mondtam.
- Megbeszéltük, hogy mikor visítasz így, nem? - nézett rám Louis.
- Nyugi, nem folyt el a magzatvíz! - tettem a kezem nevetve a vállára, mire megforgatta a szemét. - Amúgy nem értem, hogy merek beülni veled egy autóba! - mondtam, majd fojtattam. - Egyszer már majdnem elütöttél!
- Nem, messze volt! - nézett rám.
- Biztosan! - horkantottam, majd elővettem a telefonom.
Egész úton azt nyomkodtam, majd mikor megérkeztünk, azon gondolkoztam mit kéne csinálnom. Leültem a kanapéra és csak gondolkoztam.
- Azon gondolkozol, hogy mond el neki? - ült le mellém mosolyogva Liam.
- Nem. - vágtam rá. - Azon, hogy mit is kéne csinálnom.
- Na, akkor adtam egy ötletet! - mosolygott rám.
- Liam...
- Tudom, hülye vagy. - sóhajtott mosolyogva.
- Srácok, megbeszélésre kell mennünk. - mondta Harry.
- Nekem meg vásárolni, Vicky meg elment már randizni! - mosolygott Gin.
- Király, akkor megyek innen. - morogtam.
- Minek? Maradj. - mondta Louis.
- Teljesen mindegy, hogy hol vagyok egyedül, nem? Legalább akkor már ne itt csövezzek! - rántottam vállat, majd felálltam és felhúztam a cipőm.
- Mit fogsz csinálni? - kérdezte mosolyogva Gin.
- Hát, vagy járkálok össze-vissza, amit már nagyon unok, vagy napozok és úszkálok! - mosolyogtam rá.
- A második jobban hangzik! - mondta mosolyogva Niall.
- Igen, de úgy képzelném el, hogy helyes pincér srácok kiszolgálnak. - mondtam, mire Ginger mosolyogva bólogatni kezdett.
- Nem rossz! - mosolygott rám.
- Mindegy, most egyedül napozok majd! - legyintettem.
Mindenki más irányba ment. Én mikor Jim házába értem, felmentem a szobámba, majd átvettem a fürdőruhám és elkezdtem bekenni magam naptejjel.
Mennyivel jobb lenne ez, ha lenne egy pasim, aki beken! - gondoltam. - Mondjuk Louis! Igazán nem ellenkeznék, ha felajánlaná! - gondoltam, majd észhez tértem. - Álmaidban kedvesem! - mondtam magamnak. - Most álmodozom, úgyhogy kuss legyen gonosz, reális hang! - elnevettem magam a hülyeségeimen, majd kimentem a kertbe, kifeküdtem a napra, ami lassan felforrósította a testem. A zene fülessel szólt a fülembe, ez volt a legmegfelelőbb időtöltés! Mikor már nagyon melegem volt, úszkáltam egy kicsit, majd megint vissza a napágyra. Ezt váltogattam. Mikor éppen száraz voltam, bementem a konyhába és készítettem magamnak egy epres limonádét. Visszamentem vele a kertbe és tovább napoztam. Valószínű, hogy elaludtam, mert arra ébredtem, hogy víz csöppen rám. Lassan kinyitottam a szemem, majd meglepődtem, mivel egy hatalmas felhő volt fölöttem és már csöpögött az eső. Felkaptam az összes cuccot, amit kivittem és beszaladtam. Felmentem, lezuhanyoztam, mivel zavart a naptej és utána felöltöztem. Úgy döntöttem, hogy arra már senki ne számítson, hogy járkálok ma, így csak gyorsan magamra kapkodtam a ruháimat. Mikor leértem, megláttam a hatalmas vihart, ami éppen tombolt. Leültem az ablakhoz és néztem, amíg meg nem csörrent a telefonom: Anya.- Szia! - szóltam bele vidáman.
- Szia! Úton vagyunk haza Jimmel, de történt valami nagy baleset és hatalmas dugó van, a fél város áll, mivel mindenki ki akarja kerülni és mi éppen a kellős közepén állunk. - mondta, mire sóhajtottam.
- Rendben, akkor jó utat, ne ázzatok el! - mondtam.
- Kösz Jas, majd megyünk. - mondta, majd letettük.
Gondoltam, nem ártana körbetelefonálni csak a srácok között, hogy ki áll a dugóban és ki nem. Harryt hívtam először.
- Szia Jasmine! - mondta unottan.
- A dugóban vagy, ugye?
- Igen, Anyukád is? - kérdezte.- Igen! Tök jó, egyszer kifekszem napozni, lebarnulok erre nem tudom kinek mutogatni, mert vihar van! - morogtam, mire elnevette magát.
- Micsoda problémák! - nevetett.
- Ráadásul valószínű, egész nap egyedül leszek! - morogtam.
- Hát Én nem. - mondta, majd elnevette magát. - Niall próbálja etetni Liamet, aki közben alszik! - nevetett.
- Én meg egyedül ülök a konyhába, az ablaknál és téged zaklatlak, hátha nem unom magam halálra. - mondtam.
- Kérdezd meg Tommot! - mondta. - Ő másfelé ment, bár valószínű Ő is leragadt már valahol! De lehet, hogy Ő jobban halad. Ki tudja, egy gyors menetre biztos be tud ugrani! - mondta, majd elröhögte magát.
- Nem is értem, miért téged hívtalak! - horkantottam.
- Jól van na! Csak poén volt. - mondta és tudtam, hogy vigyorog.
- Na, vigyorogjál te majom, Én szerzek valami társat az unatkozáshoz. - mondtam.
- Rendben. szia!
- Szia! - mondtam és letettem.
Tovább görgettem a telefonomon és hívtam Louist, aki egy csöngés után felvette.
- Szia! - mondtam.
- Jas, Jimnél vagy? - kérdezte.
- Igen Louis, de te hol vagy? - kérdeztem.
- Én nem mentem bele a dugóba, mint Hazzáék, de hazamenni tuti, hogy nem tudok. - mondta.
- Gyere! - mondtam mosolyogva, hiszen tudtam, hogy az lesz a kérés, hogy nem-e jöhetne ide.
- Köszi Jasmine, imádlak! 5 perc múlva elmagyarázok mindent! - mondta, majd letette.
Elnevettem magam, majd leültem a tv elé. Louis tényleg 5 perc megérkezett, majd mikor ajtót nyitottam, meglepődtem. Folyt belőle és a ruhájából a víz.
- Tommo, mi lett veled? Az autód tetején ültél? - kérdeztem nevetve.
- Nem, megbeszéltük egy hónapja, hogy Niall elviszi ezt a kocsimat megcsináltatni, ugyanis Ő tette tönkre benne a tetőt, vagyis egyszer lenyomta és nem jött vissza. - mondta, mire elnevettem magam és félbeszakítottam.
- És azt hitted megcsináltatta, meg amúgy is ki gondolta volna, hogy a mai napon vihar lesz, tehát azzal az autóval mentél és nem ment fel a tető és eláztál. - fejeztem be a történetet mosolyogva.
- Te viszont szépen lebarnultál. - nézett végig rajtam.
- Köszi. - mosolyogtam rá. - Viszont nem tudom mi lenne a legjobb... - gondolkoztam. - Vagy itt leveszed a ruháidat és felmész, vagy így mész fel. - mondtam. - Bár teljesen mindegy, mert ugyan úgy vizes lesz minden, tehát akkor menj! - mondtam, mire elmosolyodott és elindult fel.
- Amúgy jó a pólód! - nevetett, mivel a felirat az Ő tetoválásáról van.
- Kösz, Cassietől kaptam karácsonyra, tavaly. - mosolyogtam.
Bementünk a szobámba, majd kutatni kezdtem. Egy törölközőt adtam Louis kezébe.
- Másom nincs. - rántottam vállat. - Viszont megszáríthatom az alsódat. - mondtam, mire elnevette magát.
- Hajszárítóval? - kérdezte nevetve.
- Igen! - vágtam rá. - Ez egy jól bevált módszer! - mondtam mosolyogva.
Louis bement a fürdőbe, majd kiadta a boxerét. Én nemes egyszerűséggel leraktam az ágyamra, majd bekapcsoltam a hajszárítót és megszárítottam maximum 2 perc alatt. Utána lementem és mindenhol feltöröltem, majd mikor visszaértem, Louis törölközőben lépett ki a fürdőből.
- Tényleg száraz! - mondta meglepetten.
- A hajszárító rejtelmei! - nevettem, majd Lou visszament a fürdőbe és felvette.
- Mi a terv? - kérdezte.
- Nincs terv, nekem az volt, hogy felhívok mindenkit, akit csak tudok, hátha valaki hajlandó meglátogatni, hogy ne legyek egyedül! - mondtam, mire elmosolyodott.
- Nem szeretsz egyedül lenni? - kérdezte mosolyogva.
- Nem, ahogy a viharokat sem. - mondtam.
- Megértem, hogy Londonban nem szereted a viharokat, mert ott hozzá még nyomorult hideg is van, de itt! Meleg van! - mondta mosolyogva.
- Ezt a vihart kifejezetten utálom! Megszakított a napozásban ráadásul nem tudom mutogatni hogy milyen barna lettem, ugyanis elég érdekesen venné ki magát, ha elindulnék ujjatlanban és rövidnadrágban! Legalábbis nagyon csodás lennék! - nevettem. - Meg annyira rossz, mikor egész éjjel csak tv-t nézek, ugyanis egy időben szinte csak horrort néztem most meg már beszari vagyok.
- Nem is szereted a horror filmeket? - kérdezte.
- Egyedül nem nézek. - mondtam mosolyogva.
- Megértem. - mosolygott.
- Menjünk le! - mosolyogtam, mire bólintott és követett.
Lent a konyhába mentünk.
- Elfelejtettem mit akartam! - sóhajtottam.
- Öregszel! - nevetett.
- Teljesen mindegy, biztos nem volt fontos! - mondtam vállat rántva.
- Amúgy a turnéra jönni akarsz majd? - kérdezte.
- Nem tudom, már gondolkoztam rajta, de a tánc meg nem tudom. - sóhajtottam mosolyogva. - Tényleg fogalmam sincs. - nevettem.
- Megértelek, Én is nehezen hagytam otthon mindent és mindenkit, de jó buli volt, sok emberrel megismerkedtünk és ha hiányzott a családunk, ott voltak a többiek és felvidítottak.
- Jól hangzik, de nem hinném, hogy sokáig bírnám. - mondtam. - Talán majd inkább meglátogatlak titeket, vagy hasonló! - mosolyogtam.
- Rendben. - bólintott mosolyogva.
Egész este hülyéskedtünk, tv-t néztünk, így a kanapén aludtunk, viszont ez nem rontotta el a napom, sőt bearanyozta!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése